Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. február 22.
vágtunk egy ponton valóitt hanem ahhoz, hogy ebből §b?ü agában zárt egész legye»* a három év, alatt nekik is alacsonyabb ezinvo- úaloJUf általánosabb jelleggel olyan dolgok t ie k«n t&nulniok, amelyek révén zárt egésszé Valik az egyet»®#*». tantólt anyag* Huszár Géa&: a 4.oldalon ;5agyon szaréban meg— fogalmazva as áll* hogy nsia mind.»nlélt faiskolát gondolati hinta a báró© évts főiskolai oktatás célja a váll -Ír,.tok részért tervező, számviteli és statisztikuíj szakemberek képzés«* f o r g á e q fibers kétfélt okitvtItt akar öiszár elvtárs* egy középfokú ts ggy' felsőfokú oklevelek. Itt kél probléma van-, áz egyik az. .alt bognár elvtara fejtegetett! nagyon eolc rokoaszenves vonás Van az Indokéi a módszerben. Mai okoskodásnak» ban ás gyekor 1*tuakban nehezen tudjuk elképzelni ennek mtgöldha- t és ágát* SSgtön Hasképpen adódik fel a,-kérdés, h- úgy foglalunk állást* hogy o hét kart lény egében csak egy szervezeti egységbe^ tekint jak egységnek, de egyébként aytigodtHt ki lehetne vinni az épületből. Hfa idáig elmegyünk. a konzekvencia levonás ban. adódik az a koantrukoió, amelyet Huszár tlvtárs javasol. Aj& a kérdés, szükséges-e ezt megcsinálni? áeginöokolja, hogy egy vállalati erab*ratk nem ktll annyit tudnia* nem kell olyan elméleti tudás- ö* l rend«Ifi*gait, mint aki ntm váll:. Tuti szinten dolgozik. Azt kell megvizsgáljanak, helyes-e ez &z álláspont? -n erbestn vitathatónak tartom ezfc az í0.láö pontot, mert ha eSban az irányban megyünk, hogy önálló vállalatokkal dolgozunk., akkor az ilyen vállalatok— »ál működő embere nek elméletileg is felkészülteknek kell lenni-* ok, icPleraiok kell a népgazdasági összefüggéseket, stb* Indokolhat j« 1 elgondolást az ie, hogy «/népgazdaságnak oiy*n szükséglet* v^n, hogy f^orsabbm ktll képeznünk, a népgazdaság érdekei nem kívánnak meg olyan befektet* és.* két, hogj 5 évig,képezzünk ti»» berek#tt koltósg szempontjából «1 .nyöaaé, idő szempont jutói sürgőssé Valik & kibocsátás* Ilyen koncepció mór volt, meg is bukott* &*$&**,dóm őszintén, ntm kaptám elé-g érvet ahhoz, hogy 1 tudjam fogad- i ezt a koncepciót* Ha újabb érveket kapok, leír-, h~^y el tudom fogadni, de pillan:-.tnyll»g lies látóéi Indokát* szólva arról, hogy ez olyan helyzetbe hozna bennünket, ho.,. - úlfc&lá— nos . tanszékeknek kétfajta, programs kellőn* megvalósít.-.--—ok, mert nyilván más ér pasámról lenne szó, sitb. .£ árkos Uyargys Azon gondolkoztam közben, hogy a főiskolai megoldás ezt jelenti, hogy néhány tárgy vonatkozás bra az illetőnek mér íz eIs6'-«vben 1« kell rögzítenie, hogy milyen szakember Hear lenni. Ha 'lehetetlenné teszi, högy a máao- dik évben változtasson elhatárolásén, he viszont deduktiv módszerre 1 kezdünk az oktatásnak, ,akkor mirden veszély nélkül átmehet egyik karról a másikra. /■ /": j Orosz Árpádi A vit; sörön kiderült, hogy a két tnrv körött al. pvető elvi különbségek v;-tms.k* A* Agy-etemen » döntő hiba eddig az v 1%, hogy krőzgazdas .^i s.zemporitboi laikusok kerültek ki, nőst pedig az & eé.lunlr., hogy olyan ne ^lapozott kép- s* stségü emberek kerüljenek ki az 2gyetemről, »kik a gyakorlati életben feltétlenül megállják* helyüket* ^ppen ezért szálltunk szembe a-2—5 éves képzési rendszerrel, mart hiszen a Számviteli Főiskolának, a kereskedelmi i‘ólokólának az volt a legnagyobb hibája, hogy az ott végzett hallgatók nem rendelkeztek elég közgazdasági alapműve It seggel. Ha ezek jó intézmények lettek volna, he® szüntették volna mers azokat* Ilyen szempontból aggályos volt, hOíir * főiskolai tigM.-sról kikre!«.*: iWwlslk.sn.k-s jo. d ólján ................................-gi- m «.«ritte. M* *»«f.X«»**n »»3» ^
