Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. május 2.
6 máznia kell a tanszékek kgzöati cgyütmmüköaésre vonatkozó' j vi.sla- tot. jiddis is éveken keresztül slhangzott ilyen kívánság, de csak hcllysl-közzel v lósult meg. kg etért űzz. 1, hogy különböző intézkedésekkel oda Ml hatni, hogy a. h llg tók látogassak az előad ásókat. Az intézkedések között azonb-.-n nem szerepelhetnek idminisztrnciós intézkedések. _ A gy .„kori tok és szemináriumok kötelező látog tása azonban megkövetelendő. . , Szükségesnek turtj . a politikai gazdaságtan tanszék es a népgazdaság tervezése tanszék közötti helyes együttműködés megteremtését. A népg. zd .s .g terv«zés« tanszék nehéz helyzetben ven. nem alakult meg ki az“ a gazdaságpolitika, . .melyet szükséges lenne tanítani. A t- nszék már ebben a félévben is elindult azon az utón, hogy egyes gazdaságpolitika i kérdésekben & maga álláspontját elmond jí • Ugyanakkor nem téve-szti szem elől a szocialista tervgazdaság alapvető módszereit sem« Egyetért .zzl, hogy fc filozófia szigorlatos tágfi-y leaven. Véleményt sa-érint a vizsgakoveteImények szabják "meg a következő év hallgatósága előtt az Agyetem tekintélyét. Még ha^nagyobb lemorzsolódás is következük be, akkor is szigorú vizsgakövetelményeket kall támasztani. Arra m gv n ;.z llgyet k M. morális alapja, mert az Agyétem a h ligátoknak színvonalas előad ciS o kát adott és álőre figyéi-iiezettet őket, hogy a. vizsgákon az anyag ismeretet meg fogd®- követelni. A szakosítással kapcsol tban bejelenti, hogy az Agyetem nem óhajt vezető szervek számára képezni közgazdászokat, «-z élet fogda madd szclekt ..lni uz alk Inasokat. Abból .. Zömpontból nem ért agyét valf lati és népgazdasági közgazdászképzéssel. Aszakosítás azt de lenti, hogy minden hallgat ó megtanuld- y;z alapvető közguzds.- . sági müv.;ltséga. z t rtozo ismereteket, maghatározott szakban járta ssdgr tegyen szert és lehetősége legyen további spccializáció- ra, Unnék a három feladatnak: megvalósít as áv 1 tud közeledni az A yetem a komplex képzéshez. Rámutat, hogy a tantervét sokkal inkább konkretizálni kellene az alternativ tárgyak vonatkozásában. a. tanárképzéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy^annsk ugyanolyan tartamúnak - 5 évnek - kell lennie, mint a bölcsész- k.Jci taníu? kép zésnek* Az e lőtérjesztésnek tartalmazni; kell, hogy ■v. tanárképzést az Egyetemen kall megoldani, de a minsiztériumntk kall eldöntenie, hogy milyen étemben, szervezésben és milyen szakon tartja szükségesnek. A kérdést tanulmányozandó, az Egyetem vezetőség© háromtagú bizottságot küldött ki. az ©lkspz®los z, nogy lenne így tanárképző szak politik i guző.&sgt nnal, gazdasági^földr ... jz- zal és jog .1, és egy másik számvitellel, tervezéssel és statisztikával . a gűzd&.sngx matem- tik&x tanurkspzosse 1 nőm őrt e^y« c• Műszaki közlekedési szakomberek Szolnokon es Budapesten képeznek, de közlekedési gazdasági szakemberek szamára, nincs képzés. Az indokolja, hogy az Agyetemen ilyen sz k legyen. A laboratóriumi gyakorlat az ár jiásmeret elmélyítése szempontjából lenn« szükséges. Az államvizsgarendszer nem vált be, de ha a minisztérium ragaszkodik az államvizsgához, akkor a IV. évfoly m végén úgy kell ,.zt kialakítani, hogy a t rgytk számonkérése szempontjából uj {Jellegű legyen. A szakdolgoz ttul kapcsolatban z volt az_elképzelés, hogy a hfllgatüktol a szemináriumi munkával kapcsolatban kíván meg z Agyetem dolgozatbaadast, amely a kalkulús kialakításába is pc- számit. Sipos Aladár bejelenti, hogy a minisztéaium nem ragaszkodik a. szakdolgozathoz.
