Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957

1957. február 22.

és Bc.gis akartaik tanári oklevelet adni & hallgat<5kn« k# lehetővé termi, hogy letegyék a t<aiéri vizsgát, sakkor ez megkövetel valfc— mllytn szervet, amely ezzel foglalkozik* mert senki sem kivonhatja a dékántól, hogy a különböző szakokon szétszórt 4—5 hallgatót összefogja# LehatJ hogy szükség van tanárszakra# azonban, a jelenlegi viszonyok között egyetlen szerv sem tudja komolyun megmondani, hogy az elkövetkezendő időben ilyen és ilyen szakos tanárból mennyire lesz szükség# Aki tanár volt és úgy került a miniss- tériuiöba. például . JLas Béléné, az * t mondja, hogy persze, szükség van tanárra, akj nem dolgozott előbb iskolában, azt mondja., hogy nem kell tanár, nincs st tus, stb# Politikai dolgok is keverednek ebbe# Világosan latszik, bogy a Rt éa a korai ny azon gondolkodik, hogyan lehetne megerősíteni a pedagógusok táborét politikailag fejlett atfe emberekkel. Lenin Intézetet végzett hall* gutákat'tanári oklevél nélkül középiskolákba visznek oktatni azért, hogy a politikai helyzetet javítsák az iskolákban# Akkor a nálunk végzett hallgatók alkalmasabbak erre a célra, mert politikailag tudnak annyit, mint a Lenin Intézet hallgatói, szakmailag pedig nem lehet összehasonlítani őkst.

Ehhez a kérdéshez még csak annyit, hogy ha tanárképzést akarunk csinálni, menthetetlenül szükség vsán pedagógiai tanszék felállítására is#

Bognár József* Egyetértek azzal, hosy magával az átszervezéssel nem lehet megoldani a Jaás körülmények folytán előállott nyitott kérdéseket, de azért feltétlenül szükség van megfelelő szervezeti formának kialakítására is ahhoz, hogy az oktatás színvonalának emelésében, szakszerűbbé tételében előbbre tudjunk menni# felmerült a népgazdasági.szükséglet kérdése# Mindkét sluterjesztés abból indul ki, hogy nagyobb különbségek állnak fenn a közgasdasgi Ismereteket illetően abból a szempontból, hogy mulyen célra közöljük a méghatárózott ismereteket, mint abból a szempontból, hogy milyen szakjelleggel bírnak az ismeretek, kereskedelmiek—e, mezőgazdasági, ipari jellegű közgazdasági ismeretek-e. Szerintem is helyes, ha az a körülmény f hogy váll latok vagy általános területek.szánéra képezünk embereket, nagyobb különbséget jelent, mint az, hogy a_külkereskedelem# belkereskedelem, vagy a mezőgazdaság részere képezünk-e, mert a közgazda« gi islereteknek van egy olyan átfogó jellege, amely a különböző szakmákon belül természetesen színezi a dolgot, de mégis egységet jelent. Ezért egyet kell érteni azzal az el- képzelessel, Wy»a jelenlegi tagolást tartsuk fenn, hanem a vállalatig illetve népgazdasági szintre való képzés szerint tegyünk különbségét# Amellett szól &z is, hogy eddig wossvérn— Képzős folyat abban &z értelemben, hogy sem az egyik, sem a másik munkakörre nem képeztünk, Le emellett szél az is, hogy senki sem tudja nekünk megmondani, hogy a gazdasági élet jelenlegi helysatébon egy ember életpályája során hány helyen fordul meg# ^agyarán szólva* na egy vállalati ember átkerül kereskedelmi vállalattól ipari vállalathoz, sokkal könnyebben fel fogja találni magát, mint ahogyan ma a kereskedelmi kart vé#?ző hallgató találja fel magát mezőgazdasági területen# Amint ltom, jelenleg nem tudjuk megmondani, melyeik szaksa mennyi közgáz— doszt igényel és ez még hosszú ideig igy lesz, mert rengeteg nálunk a súlypontéltolas, a szervezeti változtatás, a minisztériumok megszűnt, té;?e# Mindezt a képzésnek all round—abbé tételével kell áthidalnunk.

Tanárképzésre véleményem^ szar int szükség van és csak ie jreejftatt üa hozzá nem értő ember gondolkozhat azon,

V