Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2

Az egyetem és a kollégiumok viszonyában egyértelművé kell tennünk az egyes felelősségi és döntési szinteket, tisztázni kell az alá-fölémellérendeltségi viszonyokat. 2. El kell készitenünk egy olyan működési keretszabályzatot, amely az egyes kollégiumok számára a lehetőségekhez képest maximális autonómiát biztosit. Mindezekkel az a célunk, hogy a kollégiumok olyan mechanizmus alapján működjenek, amely a leghatékonyabb működtetésüket biztositja. 1. A kollégium feladata A kollégium funkciójának újrafogalmazásához érdemes elöljáróban néhány szót szólni a "kollégistáról". Az elmúlt évek koncepcióiban a kollégium dominánsan nevelési intézmény volt és a kollégista a nevelés tárgya, együttélésének szervezője, aktiv közéletének résztvevője, amolyan igazi közösségi ember, csak másodlagos célként jelent meg a normális lakhatási feltételek biztosítása.. Ezen koncepciók ellenére -a szakkollégiumok kivételével és ott sem e koncepciók hatására- a kollégista elsősorban és többségében kizárólag csak lakni szeretett volna az egyetem által állami támogatással működtetett épületben. Javasoljuk tehát hogy forditsuk'' meg a prioritások sorrendjét. A kollégium elsősorban és miminálisan lakás legyen., /melynek minél színvonalasabb -lakhatóbb- fenntartásához az egyetem hozzájárul/, de rendelkezzen egy olyan speciális többlettel a lekorszerübb SzatlódáfKii is, miszerint ha a lakó igényli -közösségi, közművelődési, szakmai képességeinek kibontakoztatásához, kamatoztatásához segítséget kaphat, közvetlen életkörülményeit befolyásoló kérdésekbe beleszólhat j" de erre nem kötelezhető. 2. Az egyetem és a kollégiumok viszonya, a kollégiumok irányitási rendszere. Egyetemünkö

n az elmúlt időszakban a kollégiumok írányitása körül nagyon