Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2
1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek
közélet és a nemzetközi megmérettetés lehetősége és kényszere, a tanszéki, intézeti önálló gazdálkodás, a kutatások pályázati feladat-finanszírozása. (Az autonómia ás a tényleges egyetemek helyreállítása a korábbitól alapvetően eltérő irányítási felfogást és rendszert igényel.) Az autonómiával szervesen összetartozik az intézmények hagyományos testületi szellemének felélesztése, s az intézményi belső demokrácia. g.) Az intézetekben, tanszékeken két alapvető réteg feltétlenül megtalálható. Egyrészt a nemzetközileg elismert kutatást végző, meghatározatlan időtartamra alkalmazott, jói fizetett vezető oktatók, másrészt az irányításukkal kutató, oktató és tanszéki szervezési tevékenységet végző, meghatározott időre alkalmazott doktoranduszok. Természetesen ezen kívül sokhelyütt szükséges.hogy több meghatározadan időtartamra alkalmazott diplomás munkatárs (adjunktus, tanszéki mérnök, stb.) vegyen részt az oktatási, kutatási feladatok szervezésében, ellátásában. Kutatási feladatok végzésére további diplomások alkalmazhatók meghatározott időtartamra. A költségvetésből fizetett személyzet viszonylag kis létszámú: a vezető oktatókon, néhány diplomás munkatárson és az oktatáshoz feltétlenül szükséges segédszemélyzeten kívül a doktoranduszok egy része tartozik ebbe a csoportba. A doktoranduszok, a segéderők másik részét valamint a kutatásra felvett diplomásokat (azaz a munkatársak többséget) pályázati feladatfinanszírozással működő kutatástámogatási alapok vagy megbízásos munkák terhére alkalmazzák. h.) A kutatás logikája alapján történő szerveződésből, működésből is adódik, hogy az egyetemi infrastruktúra létesítése, üzemeltetése (ez utóbbiba tartozik a vezető oktatók és az infrastruktúra működtetéséhez feltétlenül szükséges személyzet bére is) és fejlesztése, a nagymüszerek beszerzése intézményfinanszírozás formájában a költségvetésből fedezendő. A kisebb beruházások és a működési költségek fő forrásai pedig a pályázható kutatástámogatási alapok. A működési költség harmadik forrása a hallgatók száma alapján történő normatív támogatás (amelyet a költségvetés folyósít, vagy a hallgató "hoz" az egyetemre), de amelynek aránya nem haladhatja meg a tényleges oktatási és diákszociális ráfordításokat. i.) A hallgatói létszám jelentős emelésével párhuzamosan a képzést racionalizálni kell nagyobb szerepet szánva a jelenleginél lényegesen szelektívebb ösztöndíj, tandíj és képzési hitelrendszerrel is ösztönzött és az igazi alkalmasságot jobban indikáló hallgatói kezdeményezésnek, felelősségtudatnak és önálló munkának. Ahol ez felesleges, ott fel kell számolni a kiscsoportos oktatást, s a lényegesen kisebb óraszámú oktatásban domináns szerepet kap az előadás, az egyéni konzultáció, az önálló tananyag feldolgozás, a kutatásban való részvétel. A fakultatív tantárgyak aránya lényegesen növekedjék meg, a képzési idő legyen megnyújtható (a kötött tanulmányi rend megszüntetendő), de érdekeltté kell tenni a hallgatókat a tanulmányok ütemes végzésében. j.) Egyetemeinknek szervesen be kell kapcsolódniuk a felsőoktatás nemzetközi rendszerébe. Ehhez fordulatot kell elérni a hallgatók és oktatók nyelvtudása területén. Általánossá kell tenni az idegen nyelvű egyetemi foglalkozásokat. Nagy számban kell kiküldeni fejlett ipari országok egyetemeire részképzésre hallgatóinkat, lehetővé kell tenni fejlett ipari országokból érkező hallgatók idegen nyelven történő képzését, vendégprofesszorok rendszeres és-kiterjedt alkalmazását. A kutatásra orientált és a nemzetközi tudományos életbe jobban integrálódni képes vezető oktatói generációk kineveléséhez igénybe, kell venni a külföldi doktorandusz képzési lehetőségeket. A fejlett felsőoktatási rendszerek nemcsak a prioritások, a módszerek meghatározásában lehetnek segítségünkre, de az oktatásban, a kutatásban elért intézményi és egyéni eredmények értékelésében is alapvető és nehezen megkérdőjelezhető szerepet játsz- hatnak. Rendszeressé kell tenni az aktív kutatómunkát végző oktatóink vendégoktatói, kutatói kiküldését (sabbatical year), lehetővé kell tenni elfogadott előadással rendelkező oktatóink rangos külföldi konferenciákon való részvételét. Erőfeszítéseket kell ten6