Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1
1990. január 25. - 1. Az 1990. évi költségvetés - 2. A rehabilitációs bizottság jelentése - 3. Egyebek
16 rólag szakmai szempont érvényesült, de éppen a döntési mechanizmus következtében nem volt kivételes a helyi érdekek, szubjektiv megitélések, esetenkénti súrlódások döntést befolyásoló hatása sem. Nagy koncepciós ügyek alig fordultak elő, az egyéni "véletlen" sérelmek vizsgálata nem a bizottság feladata, de azt egyben értelmetlennek is tartjuk. Néhány egyedi esetet azonban szükséges külön is megemli teni. Péter György, a KSH elnöke 1969-ben kórházban házi őrizet mellett - nyilvánosságra nem hozott körülmények között öngyilkos lett. Péter György egyetemünknek is tanára volt. Egyéniségét, munkásságát jól jellemzik az alábbi epizódok"'". Egyetértett Theiss Ede eltávolitásával (akarata ellen ez nem volt lehetséges), ezt követően ő vette át (félállásban) a tanszék vezetését. 1955-56-os években élesen birálta a Rákosi-rendszer gazdaságpolitikáját, a KSH Forradalmi Bizottsága 1956 novemberében leváltja a KSH elnöki posztjáról (utólag nem alkalmaz retorziót), egyetemi fizetéséről lemond a forradalom áldozatainak javára, illetve a diákok élelmezésének javitása céljára (e gesztust mások is követik az egyetemi tanácsban). A tanszékvezetésről általános központi rendelkezés miatt (főhatósági vezető csak külön engedéllyel lehetett tanszékvezető) mondott le, de a tanári cimet továbbra is megtartotta. A tanszék munkájának támogatására mindig megkülönböztetett figyelmet forditott. Az őrizetbevétel inditékai pontosan nem ismertek, azt a "jól értesült körökből" származó mindkét változat politikai okokra vezeti vissza. A részletesebb ismertetést többek között az indokolja, hogy Péter György rehabi1itására - MM közvetítéssel javaslatot kaptunk, illetve ezzel kapcsolatban az egyetem állásfoglalását kérték.