Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1
1990. január 25. - 1. Az 1990. évi költségvetés - 2. A rehabilitációs bizottság jelentése - 3. Egyebek
10 egyetemen, az új, a statisztika klasszikus módszereitől megtisztitott tananyag kidolgozásában is közreműködött). A témával foglalkozó egyetemi tanácson Theiss "önkritika gyakorlásával" figyelmeztetést kapva még megtarthatta katedráját - Nagy Tamás kurátor kiállt mellette - de néhány hónap múlva áthelyezeték az ELTE Jogi Karára. (További sorsa röviden: az akadémiai levelező tagságától még 1949ben megfosztották - másokkal együtt, indokolás nélkül kihagyták a_±agok névsorából -, az. MT_A 19 8 9-ben rehabilitálta A KSH csendes körülmények között szolgáltatott szakmaietikai jóvátételt azzal, hogy 1952-től szakértőként alkalmazta. Az ELTE-n alig 60 éves korában - ismeretünk szerint politikai okok miatt is - nyugdíjazták.) A korszak merev, diszkriminatív jellegű személyi ügyintézésének jellemzésére érdemes még az alábbi esetet ismertetni. Egy tehetséges fiatal (a későbbiekben kiemelkedő tudományos munkásságát felmutató) oktatót kizárólag (többek között?) azért helyeztek át más intézménybe, mert apósa tőkés (tőzsdei alkuszként tevékenykedett) kategóriába volt sorolható. Az após az esetet követő tanévben viszont óraadóként az egyetemen előadásokat tarthatott (jó előadóként és kiváló szakemberként ismerték), egy minisztériumban magas beosztást ért el. 1957-ben ugyanarra a tanszékre meghivták (docensi,majd egyetemi tanári cimmel) vezetőnek. Ezekre az évekre esett a cionista mozgalom elleni fellépés és egy raiconalizálási kampány is. 1952-ben erős támadás kezdődött a cionista szervezet volt tagjai, illetve a feltételezett aktivizálódó szervezkedése ellen. Mindezt tekinthetjük a moszkvai kezdeményezés hazai követésének is. Az ügyeket csendben, főként párton belül intézték, igy annak egyetemi kihatásáról nincs pontos in-
