Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. március 30. - 1. Az esti-levelező oktatás tapasztalatai - 2. Közművelődési Bizottság beszámolója - 3. Az öntevékeny hallgatói tudományos munka értékelése /HTT jelentése/
I. Határozattervezet a nem-nappalis érdekvédelem egyes feltételeinek kialakításáról, a nem-nappalis hallgatók .jobb informálásáró l A .javaslat rövid indoklása A nem-nappalis hallgatók otthoni tanulásának és az egyetemi épületben folyó oktatásának-számonkérésének jó /a jelenleginél jobb/ összehangolásához, eredményesebbé tételéhez fontos és hiányzó eszköz egy olyan személyre szóló, félévenként ismétlődő levélváltás a hallgató és az egyetem /HT, egyetemi önismereti kutatás, stb/ között, amely a hivatalos minimális tájékoztatáson túl valósit meg oldottabb hangvételű, kölcsönös és nyilvános információáramlást. Az egyetem működésével kapcsolatos információk nyilvánosak /pl az egyetemi, kari, tanszáki tanácsülésekről 1987-evi MKKE Szervezeti és Működési Szabályzata lo.§3. bekezd., 3o.§l. bekezd., 38.§4.,6. bekezd/, A valóságban azonban még oly mértékig nem működik ez a nyilvánosáig, hogy A/ oktatók, egyetemi vezetők tulajdonképpen számos esetben nyilvánosan kétségbe vonják /"a kari tanácsülés nem fórum", hogy oda bárki jelentkező hallgatót meghívjanak - a nem-nappalisok problémáival külön napirendi pontban foglalkozó ipari kari tanácsülésen 1989. januárban; "tájékozatlan, félrevezető, de hangulatkeltésre kiválóan alkalmas" egyetemi tanácstag hallgatói beszámolók születhetnek, amelyeknek ne adjon helyt a KÖZGAZDÁSZ c. egyetemi lap - kissé farsangi hangvételű KÖZGAZDÁSZ-cikk, 1989. február 9./, B/ ennek megfelelően vagy éppen mert nincsenek is meg a fenti nyilvánosság reális működésének sem a tapasztalatai sem a feltételei, a hallgatók sem igen tudnak élni vele. A nem-nappalis hallgatók esetében jobban tetten érhető, hogy mennyire komoly problémát okoz a hallgatóknak a tanulási aktivitásukat is akadályozó nagyfokú tájékozatlanságuk, az egyetemi demokratizmus érdekes és sok lehetőséget rejtő, szabályzatban is rögzitett keretének a kihasználatlansága mellett. A lev&lezősök esetében végképp alig pótolhatja bármilyen tanári lelkiismeret, törődés az egyetem és a hallgató kapcsolatának már-már irracionális hiányosságait, egyoldalúságát. Hasonló a helyzet az alapozótárgyak és a nem-nappalis hallgatók viszonyában is. A problémák közismertek az egyetem vezetői előtt is /pl Kupcsik József: Reflektorfényben, vagy Mikó Gyula: Az esti-levelező képzés tapasztalatai az Általános Közgazdasági Karon/, és a hallgatók előtt is /pl Kérdőivösszesitő/. Ráadásul éppen olyan reformfolyamat
