Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. április 20. - 1. Az I-II. évf. operatív tantervével összefüggő javaslatok. Előadó: Zalai Ernő - 2. A MKKE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása /tervezet /. Előadó: Kupcsik József - 3. Tájékoztató a MKKE intézményi költségvetés és egyéb pénzalapja, az 1988. évi teljesítés és az 1989. évi tervezés. Előadó: Monek Lászlóné - 4. Egyebek

Jíú - 2 nem zaklattuk a dolgozókat, bár a Gazdasági Igazgatóságnak (Bér- és Munkaügyi Osztály) sem voltak meg a feltételei. A jogszabályok még hivatalosan meg sem jelentek, mikor már alkalmazni kellett, a megjelenésekor pedig félreérthetőek, többféleképpen alkalmazhatóak voltak. A bevezetés előtti időszakban folyamatosan tanulmányoztuk a vonatkozó szakirodalmat, s mindvégig az segitett ki bennünket, hogy a jövedelemadóztatás koncepcióját ismerve, úgy rendszerében mint egyedi esetekben sikerült jó döntéseket hoznunk. Az éves adóelszámolások az előleg levonásának helyességét mutatják. A nem önadózók zöménél a levont előlegek és az adókötelezettség között nagyságrendet nem jelentő, indokolatlan eltérések nincsenek. A költségvetési gazdálkodás alaprendelete számtalan módositás után, ez év elejétől is tovább módosult. Nőtt az önállóság, és nem célelőirányzat a béralap. Igaz, hogy a gazdálkodás finanszírozási oldalról szinte kötöttségektől mentes, de a részterületekre vonatkozó jogszabályok alapjában véve mindent meghatároznak. 1989-as évre az intézményi hatáskörben megállapított béralap nem tér el, az eddigi módszerrel a minisztérium által megállapított béralap öszszegétől. Jelenleg nincsenek meg a belső feltételeink a bér-dologi arány megváltoztatására. A teljes egyetemet átfogó, részletes feladatfelmérésnek kell elkészülnie, mely kiterjed a személyi és tárgyi feltételek teljes körére. A bérgazdálkodás oldaláról megközelítve az oktatói feladatok mérésére egy módszertani anyag már elkészült (rektor megbízásából - team). Tovább kell decentralizálni a pénzeszközöket azon szervezeti egységek (részegységek) szintjéig, ahol a szakmai döntések is születnek. A vezetőnek ismerete legyen az anyagi eszközökről, lehetősége legyen a forrásokat bővíteni, és biztosított legyen a kötöttségektől mentes felhasználási joga. E gazdálkodási módhoz a jogszabályok lehetőséget adnak, a belső feltételeket kell megteremteni, valamint az érdekeltségi rendszert. Első kis lépésként 1989-ben egyes szervezeti egységek felé - Kollégiumok, Könyvtár, Nyomda - a fogyóeszköz-beszerzési lehetőségeket decentralizáltuk.