Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 28. - 1. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 2. Szervezeti és működési szabályzat véglegesítése - 3. Tantervi változtatások - 4. Iratkezelési szabályzat - 5. Aranydiplomák odaítélése - 6. Doktori ügyek - 7. Egyebek

/6/ A nem nyelvszakos hallgatók nyelvvizsgáiról külön jogszabály rendelkezik. /Sz/ /7/ Szigorlat és záróvizsga esetén a tárgy utolsó félévében gyakorlati jegyen kívül más számonkérési forma nem írható elő. /Sz/ /8/ A kötelező szakmai gyakorlatot háromfokozatú minősítéssel értékeli a szaktanszék illetékes oktatója. A minősítés a munkahelyi instruktor és a tanszéki munkatárs egyeztetett véleménye alapján történik. A jegymegajánlás 19. § /l/ Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal számonkérendő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján a/ "kiválóan megfelelt" vagy "megfelelt" értékelést, illetőleg b/ jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. /2/ A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. A sikertelen vizsgák megismétlése 20. § /l/ A számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. /2/ A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását - a /3/ bekezdésben megállapított korlátok között - két alkalommal kísérelheti meg. /3/ A szabályzatban kell meghatározni, hogy a hallgató a teljes képzési idő első felében legfeljebb hány elégtelen értékelést szerezhet, ezek száma - a képzés időtartamához igazodóan - 6-15 lehet. Az elégtelenek számának megállapításánál az egyébként érvénytelen oktatási időszakban szerzett elégteleneket is figyelembe kell venni. Ha a hallgató a teljes képzési idő első felében a szabályzatban meghatározott számú elégtelent kapott, több vizsgát nem tehet. /A/ Ha a hallgató a gyakorlatot, illetőleg a kötelező szakmai (üzemi, termelési stb.) gyakorlatot nem teljesítette, vagy a gyakorlati jegye elégtelen, a pótlás feltételeiről és módjáról, továbbá a nem teljesítés jogkövetkezményeiről a szabályzat rendelkezik. /Sz/ /5/ A sikertelen vizsgát a hallgató a vizsgaidőszakban külön engedély - 79 szerint illetékes tanulmányi bizottság javaslatára a dékán korlátozza a vizsgán számonkérhetö anyagot, esetleg megjelölheti a pótlás módját. /Sz/ 111 A vizsgaidőszak elhelyezése és időtartama az oktatási időszak függvénye. Ennek megállapítása az operatív tanterv feladata, amely rögzíti a tanulmányi bizottságok által engedélyezett vizsgák letételének határidejét is. /Sz/ /8/ A /4/ bekezdésben jelzett engedélyek megadása a tanulmányi bizottságok hatáskörébe tartozik. /Sz/ /9/ A szorgalmi időszakban, illetve a korábbi vagy későbbi vizsgaidőszakban letehető vizsgákról és azok feltételeiről a tanterv rendelkezik. A szorgalmi időszakban letehető vizsgák feltételei: - Előadásos tárgy esetén a hallgató a szorgalmi időszak második felében külön engedély nélkül levizsgázhat, ha ez irányú szándékát a tanszéken bejelenti és a dékáni hivatal a tandíj befizetését - a már anyakönyvezett - indexében igazolja. - Szemináriumos és gyakorlatos tárgyaknál - a fenti feltételek mellett - a szorgalmi időszakban csupán egyéni elbírálás alapján lehetséges vizsgát tenni. Az engedélyt - a szeminárium- vagy gyakorlatvezetővel egyetértésben - a tanszékvezető adja. Éz esetben a tárgyból az aláírás megszerzése a vizsgák alkalmával történik. A vizsgáztatás rendj

e _ 17. § /l/ A hallgató a kitűzött vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A szabályzat határozza meg a vizsgahalasztás feltételeit, időpontját és módját, továbbá a vizsgáról való távolmaradás következményeit és az igazolás módját, valamint az elmaradt vizsga pótlásának feltételeit és módját. Ili A szóbeli vizsgák - ideértve az államvizsgát és a szakdolgozat védését is - nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben (pl. az oktatott tantárgy jellegére figyelemmel) korlátozható vagy kizárható. /3/ A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. /4/ A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. /5/ A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. /6/ Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, - 31 -