Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. március 16. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Előterjesztés a jogász-közgazdász képzés beindítására - 3. Az Egyetem Kollégiumi Szabályzata - 4. Egyebek

- 30 Csáki et: Elvtársak akkor ezt is lezártuk. Szigeti et: Most a jogszabály előirja ízt, hogy tanszékvezetőkre nem szabad megkötést tenni. Kupesik et: Nem ixxsm semmit, de annyit, hogy indokolt esetben többször raeghosszabitható. 20. pont Forgó et: Egyetértünk azzal is, hogy az intézetek rendelkezzenek külön szabályzattal, valamint azzal is, hogy az intézeti működési szabályzat elfogadásáról az illetékes kari tanács döntsön. Ugy kell akkor ezt érteni, hogy a 36-37 § helyett lényegében azt kellene irni, hogy intézetek működését az intézeti szabályzatok szabályozzák. Ha ezt nem csináljuk és benthagyjuk a 36-37 §-t és elkezdjük toldozgatni, foltozgatni, annyira adhokknak tűnik, mi kiszámoltuk, hogy ha ezt az utasitást követnénk az intézeti tanácsban 24 ember lenne minimálisan. Ez azt jelenti, hogy egy működésképtelen testület jönne létre, akinek állandóan ülésezni kell és nem tudna dönteni, soha semmiben. Még ilyen is van, hogy el sem férünk sehol. Az intézet vezetője, mondjuk azt, hogy igazgatója s az intézeti taácsnak az egymáshoz való viszonya nincs tisztázva. Se a 36-os se a 37-es pontban. Ilyesmi, van 37.§. a pontjában az van, hogy az intézet igazgatója végrehajtja az egyetem testületeinek, továbbá az intézet tanácsának, illetve tanszéki értekezletnek a határozatait. A 36. §.2/b. pontja az intézeti választott tagoknak legalább anyyinak kell lenni, mint amennyi a hivatalból tagok, legalább ugyanannyi hallgatónak és igy tovább. Az a véleményük, ha ezt kell követhi, akkir csak a bürokrácia hatalmasodna el. Én megnézegettem a felsőoktatásra vanatkozó jogszabályokat, és sehol nem találtam annak a kimondását, hogy egy ilyen tipusu rendszert kell csinálni. Kollár et: Túlzott formalizmusnak tartom, azt hogy az intézeteknek külön tnácsot szervezzünk, egyébként az intézeti tanácsokra szóló passzus, ami a törvényben benne van ez arra vonatkozik, amikor nem kari szervezetben működnek az intézetek, hanem tulajdonképpen nincs középső irányitási szervezetekről van szó.