Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/2

1986. június 24. - 1. Vita a Műv. Min. javaslata a felsőoktatási intézmények oktatóinak követelményrendszeréről - 2. Az egyetem vállalatgazdasági és munkaügyi főiskolai szakának tantervi irányelvei - 3. Egyebek

JLkÁ. - 2 A követelményrendszer a véleményei: szerint maximális igényeket támaszt, melye": gyakorlatilag megvalósíthatatlanok, ennélfogva felesleges a rendeleti előírásuk, már csal: azért is, mert a megvalósításukhoz szükséges anyagi háttér és bér nem áll rendelkezésre. Ezért az a vélemény, hogy az 1972-ben kiadott követelményrendszer ilyen mócásitasa. felesleges, az abban megfogalmazott szintek elérése és betartása is gondot okoz. A rendelet-tervezet melléklete jogi és belső ellentmondásos problémákat vet fel, igy: a rendelet-tervezet melléklete normatív szabály. Az I/d. pontja,amely szerint egyetemi oktató az lehet, aki "kiáll a párt politikája és az oktatáspolitika ügye mellett" jogellenes kikötés. A párt politikája melletti kiállás párttagfelvételi követelmény. Azt ugyan ki lehet mondani jogszabályi szinten, hogy egyetemi oktató csak párttag lehet, de egy ilyen szabályozás ellentétes a párt ma érvényes káderpolitikájával. Ilyen jogszabályi rendelkezés nélkül pedig ez a kitétel az ITHC Alkotmányába ütközik. 1972. éri I. tv. 635 /l/ bek. "A Magyar Népköztársaság biztositja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát." El lehet képzelni, mert létezik, egy vallásos matematika vagy orvos professzor stb. A párt politikája azonban következetesen materialista világnézeten alapul. Ugyancsak: kifogás alá esik az "oktatáspolitika ügye melletti kiállás". Ezt a közalkalmazottakra nézve kötelezővé lehet tenni. Az egyetemi oktatók azonban nem közalkalmazottak. Elfogadtatni azonban lehet. Ehhez viszont ismerni kellene az elfogadásra érdemes új elképzeléseket. Kifogásolható a rendelet-tervezet mellékletének II. pontja. "ITen lehet oktató az ... akit ösztökélni kell." Mint fentebb jeleztük a melléklet jogi norma. A jogi norma pedig a címzettek számára jogot és kötelezettséget állapit meg. Ebből a megfogalmazásból hiányzik a magatartásszabály jelleg, nem határoz meg követendő magatartást, vagy nem tilt valamely magatartást, nem feltételt határoz meg stb., mindössze szubjektivizmusra ad lehetős-íget.