Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/1
1986. február 17. - 1. Személyi ügyek - 2. Irányelvek az új tanterv kialakításához - 3. Egyebek
4. Szabályozotta n /me g;köt p s 4s e,l / yálaqzthajt6 .altarnartoiv * tárgyak ''' ' /Al/ a további szakosodás elősegítése, s ezúttal a túlzott specializálódás megakadályozása végett. 5. Szabado n választható altcny.ti v tárgyak: /A2/ az egyéni érdeklődés kielégítése ós se általános műveltség bővítése céljából. Ez utóbbiak /Al és A2/ közé valÓ3zinűleg nem lehet ós nem is célszerű merev választóvonalat húzni, csupán azért leülönitjűk el mégis őket, hogy arányaikat érzékeltethessük. Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy ugyanaz a tárgy különböző tárgytipusokbari is megjelenhet. Például a főiskolai ág kötelező /FT/, vagy szaktárgyai /FSz/ között lesznek olyanok is, amelyek egyúttal a felső szintű gazdálkodási modult választók "felvezető-"' /EG/' vagy /szabályozott/ alternatív tárgyai /Al, A2/, vagy oz e,?yik modul felvezető tárgyai egy másik modul alternatív tárgyai is egyúttal. Ennek megvalósítása nemcsak lehetősé,*, de cél is, hogy ily módon is korlátozzuk a tantárgyi szétaprózottságot. Az alsó és felső szintű képzés szerkezetét a fenti tárgytipusokat, illetve órakereteket a következő oldalon szereplő 1. ábra. szemlélteti. Az egyes mezők e^/tt '.3hoz viszonyított arányai r bizottsági vitákban kialakult, s n következőkben részletezett tantervi szerkezet arányait is jelzik. X 4 - Az uj tanterv szerkezete ismer et körönként és tárgytí pus ónként Az ismeretkörök és tárgytipunok osztályozásán alapul a bizottságnak az uj tanterv körvonalaira és a további munkák szervezésére vonatkozó javaslata.. TJpy tondoljnk, hogy tervezetünk - nyilván vitát kiváltó elemeivel együtt is - megfelelő kiindulópontul és viszonyít ásí keretül szolgálhat a képzés korszerűsít isi munkálatok soron következő szakaszában. 4.1 Az alsó szintű képzi3 tantervi szerkezete Az oktatás alsó szintjén a hallgatók az órakeret jelentős részét kitöltő egységes alapozó képzést kapnak, amelyet a
