Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1983. november 28. - 1. Beszámoló a kihelyezett tagozatok működéséről - 2. Az új könyvtár működésének tapasztalatai, személyi és tárgyi feltételei - 3. Beszámoló a tananyag ellátottságról - 4. Személyi ügy - Andorka Rudolf egy. tanári pályázata
8 3. Beszámoló a tananyag-ellátottságról S z u h a y Miklós: A tananyag-ellátottság az utóbbi időben élesen vetődik fel. Egyes tárgyakból egyre inkább szakkönyveket jelölnek meg tananyagként. Ha egy könyvet a Közgazdasági és Jogi Kiadó jelentet meg, jóval drágább, mintha a Tankönyvkiadó adja ki vagy ha jegyzetként jelenik meg. Az is probléma, hogy szakkönyvet egy vagy két alkalommal adnak ki. Előfordul, hogy hosszú időn át nincs tananyag, ezért 5oo-looo példányt házi sokszorosításban kell kiadni, ami számos problémát vet fel. Elhatározásra kellene jutni az eljárást illetően. Természetesen ha oktatóink szinvonalas anyagot akarnak irai, ennek megfelelő anyagi honorálását is elvárják. Ha szakkönyvként adják ki, a honorárium jóval nagyobb, de ez esetben szükséges lenne, hogy vagy olyan példányszámban adják ki, amely az Egyetemnek is megfelel, vagy bizonyos időközönként utánnyomásra kell sort keríteni. Pl. a Korunk világgazdaságtana egyáltalán nem kapható és ez folyóiratokkal, más könyvekkel nem helyettesíthető. Kéri a dékánokat, hogy a jegyzetterveket ugy hagyják jóvá, hogy megfelelő fedezet-legyen a tanszék részéről arra, hogy a könyv megjelenése után milyen módon gondoskodnak a folyamatos ellátásról. A tananyagokkal kapcsolatban sokféle nézet van, a hallgatók részéről többnyire az, hogy mindenből jegyzet, könyv szükséges. Tömeges, egész évfolyamot érintő tananyagnál ez valóban megkövetelendő, de kisebb szak esetében nem feltétlenül, az előadás anyaga is lehet tananyag. Vannak olyan tananyagok, amelyeket erőteljesen frissíteni kellene. A jegyzettervek elkészítésénél erre is legyenek figyelemmel a dékánok. A könyvek árával kapcsolatban: szakkönyvek esetében a hozzá-járulás nem az Egyetemen múlik. Van ahol 60 $-os, másutt egyharmadol hozzájárulást adnak, hogy milyen elvek alapján, nehéz megmondani. Többször próbáltunk a Minisztériumnál interveniálni, eddig nem volt eredménye. A megoldás az lenne, ha a tananyagok túlnyomó része jegyzet lenne. Mózes László: A probléma rendkivül komoly, a továbbképzés területéről is sok jelzés van erről. A továbbképzésben a korszerűség megköveteli, hogy naprakész tananyagokat adjunk, de a 800 Ft-os ivenkénti dijért erre nem vállalkozik senki. Ha szakkönyvként jelenik meg, a szerzői dij magasabb, de ahol alacsony példányszám szükséges csupán, egy jegyzet ára 7-8oo Ft-ot tenne ki, de előfordult 2.000 Ft-os darabonkénti ár is, ezt pedig nem lehet vállalni.