Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 10. - 1. Miniszteri utasítás a Közgazdasági Továbbképző Intézetről - 2. A szemináriumokon, gyakorlatokon folyó nevelőmunka tapasztalatai - 3. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 4. Egyebek - Az E.T. további programjai - Szabó K. javaslata a béralapról szóló tájékoztatásról

-12Ugy érzi, az a jellemző, hogy nem tekintik fontosnak az önnevelési igény kialakítását. A hallgatók passzivitásában nagyon sok szerepe van az önnevelés hiányának. 9. oldal 2. sor: kevés haszonnal jár a felkészületlen hallgatókkal tartott szeminárium, - olvashatjuk az előterjesztésben. Ez inkább teljesen haszontalan, sok hasznos dolgot lehetne helyette csinálni. Oktató-nevelőmunka fogalma: nem biztos, hogy nevelésen a tökéletes emberré formálást kell érteni. Szó esik az életkori sajátosságokról, Vitatja, hogy teljesen kialakult emberek kerülnek az egyetemre. A 11. oldal érdekes felosztást tartalmaz a nevelési célokra vonatkozólag, itt nem kellene az általános emberi magatartást az utolsó helyre tenni. Egyetért Kollarik elvtársnővel, hogy olyan emberi alapokat kellene adni, fejleszteni, amelyek elősegitik, hogy szakmai téren is fejlődjenek a hallgatók. Ha megszületnek a nevelőmunkával kapcsolatos anyagok, szeretné, ha a hallgatók láthatnák ezeket és beleszólhatnának. 4/b pont: a legtöbb hallgató azt sem szereti, ha a vizsga előtt megnézik az indexét, fennáll annak veszélye, hogy befolyásolják egymást a tanárok, nem biztos, hogy pozitivan. Kerekes Sándor: Véleménye szerint illúzióink vannak a neveléssel kapcsolatban. Nem biztos, hogy embereszményeink szinkronban vannak a társadalmi elvárásokkal. Ugy érzi, hogy már magának is generációs ellentétei vannak a hallgatókkal. Ugy látja, hogy minden az un. szocialista embereszmény kialakítása ellen hat, hogy sokoldalúan képzett embereket neveljünk. Ha valaki be akar kerülni az egyetemre, eleve két tárggyal kell kiemelten foglalkozzék, másrészt az időhiány is sok mindennek akadálya. Pl. könnyebb valamit elolvasni, mint meghallgatni egy előadást. Az egyetemi oktatók megélhetésük érdekében kénytelenek az egyetemen kivüli lehetőségeket keresni, ez időigényes, az egyetemi munka, a nevelés ellen hat. Az értelmiségive váláshoz önálló gondolkodásra, elkötelezettségre kell nevelni a hallgatókat. Ez nagyon nehezen valósitható meg másképp, mint megtanítani a szakmara, jó színvonalon, hogy ne okozzon kárt a gyakorlati munkájában. Döntően ott kell keresni a megoldást, hogyha jó szakemberré neveljük a hallgatókat, majdnem biztos, hogy akik' eljutnak az értelmiségi szintre, valóban jó szakemberek is lesz nek. A polihisztorok kora lejárt. Ott lát tragédiát, ha valaki a saját szakmáját nem tudja megfelelő szinten. A hallgatóknak akkor van konfliktusuk, amikor az őket tanitó tanár elfecsérli idejüket, a "keveset adok és keveset követelek" elv alapján.