Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása

13 A közgazdasági tárgyak, közttik a szakképzésben megjelenő az ágazati-vállalati gazdaságtannak is egyik alapvető obiémája a leiró-magyarázó és a normatív elméletek helye és viszonya. Eddig az oktatásban a normatív megközelítéa dominált, anélkül, hogy - a szocialista gazdaságot tekintve - átfogó, jól kidolgozott elméletre támaszkodhatott volna, illetve olyan viszonyok között, amikor az uralkodó elméleti irányzatoknak ncmcaak egyes következtetései, de számos sarktétele is megkérdőjeleződött. Köuben kibontakozóban van egy lciró - magyarázó elmélet is, c: azonban nág nem érkezett el kutatási objektumát illetően a magyar gazdaság reform utáni viszonyaihoz, " ár néhány, nem jelentéktelen vonatkozásban már ezeket is érinti. A gazdasági viszonyok és az elmélet erőtlensége és gyors változásaik a gazdaságtani tárgyak oktatóit rendkívül nehéz feladatok elé állítják. A két fő szaktárgy fejlődését jelentős struktúraváltás jellemzi. Az Ipargazdaságtan tárgy tartalma a hatvanas évek végén, s az azóta is tartó fojlesztéo eredményeként gyökeresen átalakult. A tárgy az órakeret közelítően egy-egy harmadában a vállalati gazdaságtan, a vállalati politika éa a vállalati tervezés problémáival foglalkozik, s az oktatás középpontjába a hatékonyság éo a jövedelmező vállalati gazdálkodás, s ennek feltételi rendszere került,'különös tokintettel a magyar gazdaságra. Az iparpolitika és a hagyományos ipargazdaságtan kérdéseit ezekhez a témákhoz kapcsoltan, illetve néhány előadásban tárgyija. Egyidejűleg alternatív tárgyként