Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. február 10. - 1. Miniszteri utasítás a Közgazdasági Továbbképző Intézetről - 2. A szemináriumokon, gyakorlatokon folyó nevelőmunka tapasztalatai - 3. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 4. Egyebek - Az E.T. további programjai - Szabó K. javaslata a béralapról szóló tájékoztatásról
Ált -3nevelőmunkát végezzenek, s e munkáról is kedvezően nyilatkosnak. A tapasztalatok ezzel szemben nem mutatnak ilyen kedvező képet, legalábbis annyit feltétlenül meg kell állapitanunk, hogy korántsem lehetünk elégedettek nevelőmunkánkkal: oktatóink egy jelentős része nyűgnek tekinti est a munkát, sokan tagadják létjogosultságát, s nem is törődnek a neveléssel. De az is kiderül a jelentésekből, hogy nevelőmunkát « általában lessükitetten értelmezik a, tanszékek: elismerik ugyan a személyiségformálás fontosságát, de igen gyakori c.z, hogy /különböző okokra hivatkozva/ lényegében csak as erkölcsi nevelés bizonyos elemeiről /pl. a munkára, a szakmaszeretetre, pontosságra, való nevelésről/ tesznek említést, c.z oktatást pl. már nem .tekintik i. nevelőfolyamat részének, legfeljebb csak azt emelik ki, hogy az oktatás eredményességének pozitív hatása von a hallgatók személyiségére, de ezt - mármint az oktatást - ugy Ítélik meg, hogy tőle függ a nevelés, legfeljebb mellérendelési viszony b; 'i v: • -nalc egymással, nem pedig ugy, ahogy a korszerű neveléstudomány fogalmaz: a növelési folyamatnak része az oktatás, s c.z általános /egyetemi/ neveiéJÍ célokhoz /igy pl. a társadalom érdekeit vállaló közgazdász-értelmiséggé nevelés, képzés/ kellene igazodni egy-egy tanszék nevelési-, oktatási tevékonyáé tánek. Elég általánosnak mondható az is, hogy a nevelési folyamatot mint komplex céltudatos tevékenységet a tanszékek közül . csak néhányan, a többiek pedig legfeljebb csak deklarative vállalják. Ez már az előző gondolatkörből is logikusan következik, de a tanszéki jelentésekből is világosan kiderül, ugyanis általában megállapítják, hogy specifikus vagy általános nevelési feladatokat nem határoznak meg, ezt nem tartják szükségesnek, 3 többnyire a szeminárium, a gyakorlat során kínálkozó "nevelési helyzetet" használják ki. Aligha vitatható azonban, hogy a nevelési tevékenységnek is tudatos tevékenységnek
