Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek

-3­alapján képesek a bonyolult 1 makro és mikro gazdasági folyama­tok és állapotok elemzésére és értékelésére, a stratégiai jel­legű cselekvési programok és alternativ döntési lehetőségek ki­dolgozására* A szakközgazdász-képzé s célja egy szűkebb szakterületen elmé­lyült elméleti ée gyakorlati tudással rendelkező, magasfoku elem­ző és döntési készség birtokéban lévő olyan specialisták kópzé-r se, akik feladataik megoldására tudományos igényességgel in ké­pesek. A szakközgazdász tevékenysége nem nélkülözheti a rend­szerszemlélet, valamint a matematikai módszerek és a számitógépek alapján történő problémamegoldást, a nemzetközi tendenciák, ösz­szefüggések ismeretét, a széleskörű elméleti és tudományos meg­alapozást, az aktiv nyelvtudást. A szakközgazdász-képzés és az azzal egyre inkább összefonódó egyetemi doktori cselekmény az intézményes közgazdász-képzés legfelső szintje, ami semmiképpen sem tévesztendő és vonható össze a különböző vezető és tovább­képző tanfolyamokkal. A három szint egymáshoz való viszonya a közgazdász-képzés mai rendszerében meglehetősen rendezetlen. Alapvetően mind az intézményi bázis, mind pedig az oktatási folyamat tényleges lebonyolítása tekintetében a párhuzamosság, az egymástól való elszigeteltség jellemzi az üzemgazdász és az okleveles közgazdász-képzés viszonyát. Mint ismeretes, az üzem­gazdász-képzés a szervezetileg is önálló főiskolákon, az okle­veles közgazdász-képzés pedig az MKKE és a Pl'E keretében fo­lyik. Mind a hallgatók mozgása,- mind pedig az oktatási jelle­gű együttműködése e két rendszer között rendkivül ritka kivétel­nek számit. A szakközgazdász-képzés intézményes kapcsolata az okleveles közgazdász-képzéssel adott. Itt sem tekinthető azon­ban teljesen megoldottnak a két szint egymásraépülése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom