Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. február 22. - 1. Az esti-levelező hallgatók képzésének helyzete - 2. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 3. Egyes szakközgazdász szakok új programjai és tematikája - 4. Beszámoló a Mat. és Számítástud. Int. tudományos munkájáról

-13A szakok számából és az esti-levelező bontásból adódó szétforgácsolódás egyrészt szinte megoldhatatlanná teszi a képzési keret szükitését, a szakarányoknak az igényekhez való igazítását - minden szakra kell hallgató -, másrészt a gyakran igen kis létszámú szakokon való oktatás, a hatékonyságához képest igen nagy oktatói és egyéb kapacitást köt le. Ezért a továbbfejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges az eddigi gyakorlatot, vagyis a minden szak minden évben való inditását megszüntetni. A szakarányokat az igényekkel összhangban kell meghatározni és ha egy szak az adott évben nem indul, a megfelelt pályázókat előfelvetteknek kell tekinteni, vagy csökkenteni kell a szakok számát. 2./ Kiegészitő képzés Az esti-levelező képzésen belül a kiegészitő képzés részaránya 2o Az elmúlt 5 évben 593 főt vettünk fel, évente llo-13o embert, 198o-8l-ben loo, illetve llo főt. A szakonkénti megoszlás az utóbbi 3 évben a következő volt: pénzügy szak 41 fo

t belkereskedelmi szak 35 agrár szak 14 külkereskedelmi szak lo Az agrár szak létszáma az elmúlt két évben lo-15, a külkereskedelmi szaké lo fő volt, jóllehet szinte minden felvehető jelentkezőt felvettünk. A£ intenzivebb oktatás megteremtésének érdekében itt is jogos a kérdés, hogy szükséges-e minden évben indit "mi ezeket a "kis szakokat", amelyek létszáma jelentkezők hiányában ilyen alacsony. 3./ Mérnök-közgazdász képzés 5 év alatt összesen 5o6 főt vettünk fel: ipar szakra 337, külkereskedelmi szakra 169 főt, ami a munka melletti képzésben résztvevőknek 17, 1981-ben 2o 96-át tette ki. A mérnökközgazdászok felvételi keretszáma ad okot a legtöbb vitára, különösen az ipar szakon, anol csak minden harmadik jelentkező kerülhet felvételre, mig a külkereskedelmi szakon szinte min-