Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1980-1981

1980. november 24. - 1. A külföldi hallgatók oktatásának tapasztalatai - 2. A külföldi hallgatók továbbképzésének tervezete - 3. A SZET tevékenysége - 4. Egyebek - Népgazdasági jogi kutatócsoport létrehozása - Szocialista Vállalat kut. főirány Pol. gazd. Tanszékhez - Kelet-Európa Kutatócsop. Gazd.tört. Tanszékhez kapcsolása

Cl -18­tudnánk-e értelmes döntést hozni. Az ösztöndij a népgazda­ság teherbiróképességét érinti, amiben nem tudunk állást foglalni. Talán az elvekkel, az ösztönzéssel részletesebben kellett volna foglalkozni. A külügyesek probléma nehéz, a szakon egy évig tanulnak ma­tematikát, ez veti fel, hogy ilyen komoly előkészitést tart­sunk-e számukra. Más kérdés, hogy a Külügyminisztérium nem garantálja elhelyezésüket. A megoldás az volna, hogy inkább 2-3 ember legyen, de azokat garantáltan helyezzék el. A ma­tematika elhagyása a nyelvi képzés erősitése érdekében me­rült fel. G o n d i József: A Minisztérium illetékes osztálya 5 év alatt csak egyszer, az induláskor tájékozódott nála bizonyos problémákéról, azóta egyszer sem. Nem tudja, mennyi ismeret­bei i alappal bir Péterfi elvtárs kijelentése, az-e a felada­ta a Minisztérium munkatársának, hogy ilyen minősitéseket tegyen. Az operativ bizottságban a Minisztérium megbizott ja csupán jelentéktelen operativ kérdésekkel foglalkozott, arra való hivatkozással, hogy csak erre van megbizatása. Sok ope­rativ javaslatot tettünk 7 év alatt, ezek közül nem sok ke­rült kedvező fogadtatásra. Véleménye szerint több reális volt közöttük, mint amennyi meghallgatásra került. Ebben nem el­sősorban a Minisztérium a hibás, de a Minisztérium is többet tehetett volna érdemi kérdésekben. A legdöntőbb az a probléma, ami nem elsősorban ide való, de ide is való, hogy évtizedeken keresztül a párt-, kormány- és egyéb szervek hogyan foglalkoznak a munkásosztály általános és közéleti nevelésével, hogyan vonják be a vezetésbe a jelen­leg is fizikai munkásokat. Sokszor nem veszik jónéven a mun­kás kollektivák sem, ha valaki tovább akar tanulni, van ve­zető- és értelmiség-ellenes hangulat is. Ezekkel a problémák­kal nem foglalkozunk eleget, nem gondoljuk komolyan végig eze­ket, a munkásosztály, az értelmiseg nyitottsága felfelé és lefelé nem kerül jelentőségének megfelelően átgondolásra. A SZET csak az egyik lehetőség, ami, ha minden jól megy, ak­kor is csak évi 5oo embert jelent. A Minisztériumra tartozna a dolgozók középiskolájának problémája. A tapasztalatok sze­rint az ott végzettek egy része kevesebbet tud, mint a nem érettségizett szakmunkások. Kb. 25o ezer fiatal van, akiknek köréből a SZET hallgatói kikerülhetnek, ebből kellene 5oo-at kiválogatni. A legjobb lenne, ha nem kellenének külön formák, hanem természetes lenne, hogy a munkások közül a legkiválób­bak tömegével tanulhatnak tovább és ezt ösztönöznék is. A publicitás alatt nem a közlönyökben megjelent kormányrende­leteket érti. A Népszabadságban egyetlen egyszer sem jelent me£ elvi, propagandisztikus jellegű irás, amely mozgósitó erejű lett volna. A rendeleteket sokszor még az üzemek veze­tői sem ismerik, nem hogy a munkások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom