Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1980-1981

1980. november 24. - 1. A külföldi hallgatók oktatásának tapasztalatai - 2. A külföldi hallgatók továbbképzésének tervezete - 3. A SZET tevékenysége - 4. Egyebek - Népgazdasági jogi kutatócsoport létrehozása - Szocialista Vállalat kut. főirány Pol. gazd. Tanszékhez - Kelet-Európa Kutatócsop. Gazd.tört. Tanszékhez kapcsolása

- 8 ­3./ A szakosítás gondjai A külföldi hallgatók szakosodására jellemző, hogy azok a szakok kerülnek érdeklődésük középpontjába, amelyek vagy kifejezetten nemzetközi jellegűek /külgazdasági, nemzetközi/ vagy pedig nem­zetközileg konvertálhat ónak tűnnek. "Elméleti" igényű szakok­ra a hallgatók többnyire csak akkor jelentkeznek, ha országuk hivatalos szervei ezt kifejezetten előírjak számukra. Megje­gyezzük: a külgazdasági szakra történő túlzott orientáció nem alkalmazkodik egyértelműen a fejlődő országok szakemberszükség­leteihez, ezért számos más szakra való beiskolázás is indokolt lenne. A szocialista országok ösztöndíjasainak szakositása át­gondolt igényeken alapul. Az önköltségesek csak a külgazdasági szakot választják /ez utóbbi viszont eléggé vitatható/® Másik jellemző vonása szakosítási gyakorlatunknak, hogy lényegében az egyetemtől függetlenül történik a hallgatók szak­ra való beosztása, ugyanis: 1. az ösztöndíjas /"A", I SB"/ hall­gatók vagy már a Nemzetközi Előkészítő Intézetbe kifejezetten szakra orientáltan érkeznek, azaz a küldő szerv előirja a szakot, vagy ugyanez történik még a HEI-ben /igy mindez az egyetem szakosítási követelményeitől függetlenü l történik/, 2. az önköltséges "C" hallgatók maguk döntik el, hogy hová je­lentkeznek. Mindkét esetben figyelembe vesszük kérésüket, na­gyon gyakran még akkor is, ha az illető hallgató nem felel meg a kért szak követelményeinek. Az ilyen "jóindulatu" döntésnek aztán beláthatatlanok a következményei, gyakran egész a diplo­ma megszerzéséig viseljük ennek a "szakosítási tehetetlenség­nek" az ódiumát. Nemcsak arról van szó, hogy egy-két esetben a szakmailag, pedagógiailag megalapozatlan szakosítás követ­keztében olyan hallgató is kap oklevelet, aki nem érdemli meg /s lehet, hogy más szakon jobban megállhatta volna a helyét/, hanem arról is, hogy a külföldi hallgatók szinte egy szakra csoportosulnak, amely aztán a szakvezető tanszékre /tanszékek­re/ ró nagy terheket, annál is inkább, mert a külföldi hallga­tók /pontosabban az ösztöndíjasok/ "keretszámon" kivül vannak. c / «

Next

/
Oldalképek
Tartalom