Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-286— A munka melletti képzéssel kapcsolatban sokat beszélünk arról, hogy milyen gyenge, de nem nézünk szembe azzal, hogy milyen mértékben változott a vílük szemben támasztott követelmény. Az összetétel kétségtelenül más, mint 3o éve, de a hallgatóktól meg­követelt anyag mennyiségben és minőségben lényegesen nagyobb, mint korábban, ugyanakkor a képzési idő továbbra is 5 év. Miért ne lehetne felemelni 6 évre a képzési időt és igy nagyobb erköl­csi alapja lenne a nagyobb követelmények támasztásának. Ezeket a problémákat is át kellene gondolni. Az integrációval kapcsolatban elhangzottakkal egyetért. Fő prob­lémája az a szemlélet, amit az anyag tükröz, hogy minél nagyobb a szervezeti egység, annál korszerűbb. Ezt nem fogadja el. A szervezeti egység nagysága korszerűtlenséget is jelenthet. Az integrációt abból a szempontból nézzük, hogy milyen tartalmi vál­tozást várunk tőle és ne ugy integráljunk, hogy mivel a nagyobb szervezeti egység korszerűbb, ennek eredményt kell hozni. Szarvas László: Mielőtt Szép elvtársak megadja a szót, bejelenti, hogy Szép Jenő elvtársat megválasztották a Szakszer­vezeti Bizottság elnökének. Szép Jenő: Az egész anyag egy sor nagy munkát tükröz, de a fele legalább olyan, amely problémák évek óta érlelődnek, amelyek­kel már többször foglalkoztunk. Olyan részek, ahol újdonságok sze­repelnek, megkérdőjelezhetők. A 41. oldalon a káderutánpótlás szerepel, hogy nem szerzünk kitűnő szakembereket. Amig felét fi­zetjük, mint a gyakorlatban dolgozóknak, kérdéses, hogy ezen tu­dunk-e változtatni. A 42. oldalon kiderül, hogy a felsőoktatási ráfordítások nemzetközi összehasonlításban viszonylag magasak. Egy oldallal később megállapitja az anyag, hogy az intézmények jelentős része korszerűtlen. A felszereltség általában rendkivül rossz, a számítástechnikai felsareltség a nemzetközi szivonal alsó szintjén van. KK-munkák: éppen azok, akik megfogalmazták az előterjesztést, tud­nák a legtöbbet mondani arról, hogy szükségszerűen visszaesésre vezetnek a hozott intézkedések, megkötötték az egyetemek kezét az ésszerű lépések megtételében. Több helyen szerepel a tudományos munka szerepe és jelentősége, de nem szerepel, hogy az Akadémiának vannak olyan osztályai, ame­lyeknél probléma van a szemlélettel. Tapasztalható elzárkózás,egye­sek pedig szeretnének nyíltabban tevékenykedni. Az akadémikusok között sokan vannak, akiknek nem szimpatikus a számítástechnikai alkalmazás, amely határterületet képez, de ezek éppen azok a te­rületek, amelyek a legkorszerűbb problémákkal igyekeznek foglal­kozni, ezeknek nincs gazdájuk és sokszor merev falba ütköznek. Kérdés, hogy az anyag hogyan értékelhető olyan szempontból, hogy a minisztériumok között integráció fog bekövetkezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom