Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1979. október 31. - 1. Nevelési terv - 2. Egyéb - Beszámoló a rekonstrukció előkészületeiről
-lolálja. Javasolja, hogy a Nevelési Bizottság irányitásával,egyes tanszékek és személyek bevonásával évente vagy kétévente egyegy kiemelkedően fontos nevelési tényezőre koncentrálva végezzenek átfogó kutatást és ennek eredménye alapján közép- vagy rövidtávú javaslatokat dolgozzanak ki, milyen nevelési cél álljon előtérben a következő periódusban. A tervben sok relativ dolog van: jóizlés, szocialista erkölcs stb. - ezekről óriási viták folynak. Nehéz eldönteni, ki mit tart Ízlésesnek, erkölcsösnek stb. Vajda László: A képviseleti tanács nevében szól hozzá az előterjesztéshez, amely elég sok gondot okozott nekik. Az előtte hozzászólók már sok mindent elmondtak, amivel egyetért. Az anyag meglehetősen idealisztikus, a, jelenlegi helyzethez nem túlzottan kötődő célokat és módszereket tartalmaz. Egyik részében a rendszeres testápolást tűzi ki célul, másutt a marxista esztétika szerinti értékelést. Hiányzik a célok és eszközök megfogalmazásánál, hogy az egyetemi demokrácia mint eszköz és az általános demokráciába való beilleszkedés, mint cél szerepeljen. A jelenlegi tényleges helyzet messze felülmúlja, mint ami a tervben megnyilvánul. Nem szerepel az anyagban, hogy a hallgatónak az Egyetemről kikerülve, dönteni kell tudni, hogy döntését előkészítse és vállalja érte a felelősséget. Érdekes motívum, hogy ahol az Egyetem, ill. a közgazdász megnevezés szerepel, nyugodtan helyettesíthető lenne bármely más egyetem megnevezésével. Ha szavazásra kerül a kérdés, javasolja, hogy a dokumentumot ebben a formában és változtatási alapul se fogadjuk el. Egyetért azzal, hogy szorosan az oktátáshE kapcsolódva kell a neveléssel foglalkozni; elsősorban és különösen a szakvezető tanszékeknek, a szakszemináriumoknak kell ezt megoldani. Javasolja, hogy ezt a tanszékek vitassák meg és vonják be a hallgatókat a célok megfogalmazásába, hogy a hallgató ne pusztán "szenvedő alanya" legyen a nevelésnek. Ezt a lehetőséget is használjuk fel, hogy jobb legyen az oktató-hallgató viszony. Pontos, ho^y ezekből a vitákból kiderüljön, hol nem az Egyetem, hamem a társadalmi környezet a felelős. Különösen a mi szakmánkban fontos lenne f hogy meglegyen a minimálisan szükséges információ a különböző tananyagok oktatásához. Nagyon lényeges ebből a szempontból az oktatók önállósága saját tananyagaik meghatározásában, különösen a marxista alaptárgyak oktatásában. Ez alapvető feltétele lehet a nyilt és őszinte szemináriumoknak és vitáknak. Nem hiszi, hogy a marxista szakemberek között folyó viták idején egyértelműen el lehet határolni a marxista és antimarxista elméleteket. Azt sem hiszi, hogy a polgári közgazdasági nézeteket csak birálni lehet, hogy csak ebből a szempontból kell a hallgatóknak azokat ismerniök. A hallgatók jelenlegi fejlettségi szintjét tudomásul véve amellett van, hogy szigorú követelményekkel a
