Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye
-34szélesedését is eredményezze, s tegye lehetővé az oktatók és dolgozók fokozottabb részvételét az intézetek, illetve karok vezetésében. A felsőoktatási intézmények belső szervezetének folyamatban lévő átalakitása után korszerüsiteni kell az egyetemek és főiskolák szervezeti-működési szabályzatait is. A 60-as évek végén kiadott szervezeti-működési szabályzatok kiállták a próbát, jelentős mértékben járultak hozzá az intézményi demokratizmus fejlődéséhez, az intézmények jelenlegi belső irányitási rendszerének kialakításához, az azóta szerzett tapasztalatok alapján azonban bizonyos módosítások mindenképp időszerűekké váltak.,Indokoltnak látszik az egyetemi és főiskolai szervezeti és működési szabályzatok fokozatos közelítése, a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos egyes jogkörök, valamint a vezetői megbízások időtartamának ismételt átgondolása stb. Gondokat okoz az is, hogy az intézményi ügyintézést - különösen a nagy egyetemeken - a döntési szintek sokasodása, bonyolultság, lassúság, az apparátusok, hivatalok súlyának erőteljes megnövekedése jellemzi. Ezen a téren mind a gazdaságosság és hatékonyság, mind pedig a munkahelyi közérzet javitása érdekében változásokat, egyszerűsítéseket kell elérni. 11. A felsőoktatás állami irányitás a több tárca és főhatóság között oszlik meg. Számuk az 1972-es KB határozat óta részben a Művelődésügyi Minisztérium kettéválása miatt /a művészeti főiskolák 1975. óta a Kulturális Minisztériumhoz tartoznak/, részben az Államigazgatási Főiskola létrejötte következtében /amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hivatala felügyel/ tovább szaporodott. Ez nem könnyítette meg a felsőoktatáspolitikai elvek egységes értelmezését és megvalósítását, az Oktatási Minisztérium ágazati irányító szerepének érvényesülését. Az ágazati irányítás javitása érdekében mindenekelőtt egységes szemléletű, felsőoktatási képzési rendszerünk mai helyzetét és viszonyait hiven tükröző felsőoktatási jogszabályrendszert kell megalkotni, s ennek révén is biztosítani kell a hatékonyabb ágazati irányítás feltételeit. Az ágazati irányítást a párhuzamos képzési profilok csökkentése, a rokonterűleti képzés összehangolása érdekében célszerű kiterjeszteni a felsőoktatás fejlesztésének egységesebb tervezésére, és törekedni kell a különböző főhatóságokhoz tartozó felsőoktatási intézmények képzési kapacitásának együttes, összehangolt kihasználására.
