Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-10­településeinek /az ország lakosságának egyharmada ilyen településen lakik/ szakembereilátását hosszabb ideje nem tudjuk a kivánatos szin­ten biztositani. Ebben azonban szerepet játszik az is, hogy a pálya­kezdők területileg arányosabb elhelyezkedését a pályázati rendszer ta­pasztalatai szerint - elsősorban ismét a költségvetési szférában, s ott is mindenekelőtt a pedagógusoknál - mindeddig nem tudtuk megfele­lő anyagi ösztönzéssel elősegiteni /lakásbiztosítással vagy kedvez­ményes lakásvásárlási lehetőségekkel, magasabb fizetésekkel, soron­kivüli gépkocsivásárlás lehetőségével stb./* i A termelő szférában más jellegű problémák nehezitik a fiatal diplomások végzettségüknek megfelelő munkába állását.A magas elméle­ti képzettségű szakemberek iránti mérsékelt érdeklődés az innovációs tevékenység lanyhaságát és csekély súlyát tükrözi a vállalatok nagy részének tevékenységében: a termelőüzemek azért sem hirdetnek állást fizikusoknak, matematikusoknak, biológusoknak stb., mert többnyire nem is tudják, milyen feladataik megoldásához tudnának használni ilyen tipusu, képzettségű szakembereket. A vállalatok ugyanakkor tényleges szükségleteiket messze megha­ladó mértékben alkalmaznak műszaki szakembereket, közgazdászokat, il­letve hirdetnek állást számukra. Ennek alapvető oka, hogy a kiképzett fiatal szakemberek alkalmazása a vállalatok számára rendkivül "olcsó", a képzés költségeit az állami költségvetés fedezi, s a kész szakembere­ket ingyen bocsátja á vállalatok rendelkezésére. Részben ezzel függ össze az un. vertikális inkongruencia, amely tömegméretekben különö­sen a műszaki és agrárértelmiségnél tapasztalható, és amelynek követ­keztében viszonylag nagy számban dolgoznak értelmiségiek olyan munka­körökben, amelyhez sok munkával és jelentős társadalmi ráfordítással megszerzett képzettségük nem szükséges. Ehhez járul az is, hogy a szük szakképzési profilok miatt a pá­lyakezdők gyakran nem szakjuknak megfelelő munkakörbe kerülnek. Ennek egyik fő oka, hogy tul korán - sokszor már a felvételkor, s a tanul­mányok közben történő pályakorrekció lehetősége nélkül - kell eldön­teniük, milyen szakot választanak, elhelyezkedésüket viszont olyan tényezők befolyásolják - házasságkötés, az álláskinálat területi el­oszlása és állandó lakóhelyük távolsága, az egyes meghirdetett állá­sok feltételei /elsősorban a lakás/ stb. -, amelyek a szakválasztás időpontjában nem ismertek. Emiatt számos esetben a pályakezdők nem tudják megszerzett szakismereteik egy jelentős részét hasznosítani, s munkába állásuk után, munkahelyük konkrét követelményeihez igazodva kénytelenek vagy szervezett keretek között,vagy önképzés utján át­szakosodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom