Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-5erőgazdálkodási gondok miatt nem tűzhetjük napirendre, nyilvánvaló hiba volna elmaradásunkat a távlati fejlesztési koncepciók kialakítása során figyelmen kivül hagyni, megváltoztathatatlan és szükségszerű adottságnak tekinteni. Ez az elmaradás a nemzetközi fejlődés trendjeitől többek között azzal függ össze, hogy felsőoktatásunk fejlesztésében az elmúlt évtizedekben nem mérlegeltük kellően a felsőoktatással szemben hosszabb távon megnyilvánuló össztársadalmi igényeket, és lényegében csak a népgazdaság szakemberszükségletének kielégitésére koncentráltuk erőfeszítéseinket. A kialakult képzési rendszer is elsősorban a munkamegosztás ma adott rendszerében jelentkező szakemberszükséglet kielégitésére alkalmas. Emiatt a felsőoktatás egyéb funkciói - pl. a diplomások továbbképzése, posztgraduális képzés - késedelmesen, sőt egyes területeken mindmáig egyáltalán nem bontakoztak ki, illetve a felsőoktatásnak az uj igényekre való késedelmes reagálása miatt a tipikusan felsőoktatási funkciók egy része a felsőoktatáson kivül hivta életre a maga szervezeti kereteit /pl. a felsőfokú tanfolyami képzés egy része, vezetőképzés stb./. Emellett a nemzetközi összehasonlitás minden bizonytalanságát tekintetbe véve is elgondolkoztató, hogy egyes fejlett tőkés országokban az egyetemi és főiskolai hallgatók aránya a középiskolából frissen kilépett korosztályokon belül magasabb, mint nálunk az érettségizettek aránya egy évjáratban; ez az éles eltérés még akkor is nyugtalanító, ha tekintetbe vesszük, hogy pl. az Egyesült Államokban vagy Japánban számos felsőoktatási intézménj' kezdő évfolyamainak a szinvonala nem felel meg a mi fogalmaink szerinti felsőfokú képzés szintjének. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy elmaradásunk csökkentése, illetve - hosszabb távon megszüntetése messze tulmutat a felsőoktatás problémáin, a csak a középiskolai oktatásnak a mainál sokkal szélesebb bázisán mehet végbe, vagyis oktatáspolitikai célkitűzéseinket is érinti. 2. Felsőoktatásunk felszabadulás utáni fejlődéséne

k kiinduló alapja a két világháború közötti szük méretű, korszerűtlen struktúrájú felsőoktatás volt. 1937-3S-ban a magyar felsőoktatási intézményekben alig 13 ezer hallgató tanult. A magyar felsőoktatásnak mennyiségileg is uralkodó ága a jogászképzés volt. A műszaki felsőoktatásban részt vevők aránya a 9 %-ot is alig érte el. A természettudományos képzés a bölcsészettudományi karok hagyományos szervezetébe veit beszorítva. A tananyag és az egyetemi közélet antidemokratikus, konzervatív jellege azoknak a professzoroknak