Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-Ilkához a kollégiumi munka, vagy ahol csak egy kollégium van. A KISZ Bizottság egymaga nem tud lényeges változtatásokat elérni, együttműködés, munkamegosztás szükséges a kollégiumokkal. A fiatal oktatók, nevelőtanárok problémája a KISZ oldaláról is fennáll. D o b á k Miklós: Az előterjesztésből kiderül, hogy 3 fő problémakör létezik: az állandó mozgás, az öntevékenység hiánya, a személyi-oktatói feltételek. Egy 1974-es hasonló tárgykörű anyagot nézett át, abban ugyanezek a problémák szerepeltek. Ha jelentősen változtatni akarunk a kollégiumi munkában, jelentős strukturális változtatásra van szükség. A jelenlegi helyzet nem alkalmas a továbbfejlődésre. Meg kellene próbálni kari kollégiumok kialakitását, másrészt törekedni kellene a személyi feltételek olyan irányú javitására, mint már itt elhangzott. Pelhivja a figyelmet a Műszaki Egyetem kollégiumainak tapasztalataira, ahol bizonyos KISz-feladatokat kitelepítettek a kollégiumokba. Valóban nem felelnek meg jelenleg a kollégiumi követelményeknek a kollégiumok, de figyelembe kell venni, hogy a hallgatói anyag tulajdonképpen minden évben változik, egyik éfoen hiába hoznak létre jó kollégiumi életet, ez a következő évben esetleg felbomlik. Javasolja a Pártbizottságnak, hogy ezzel most ne foglalkozzon, hanem meg kellene várni az átszervezés utáni tapasztalatokat. Ugyancsak ne foglaljon állást abban, hogy az igazgatókat és nevelőtanárok válasszák-e. Nem hiszi, hogy a hallgatók ne lennének olyan érettek, hogy ne látnák, ha valaki szigorú, az nem ellenük van, hogy a következtes nevelőtanárnak félni kell, hogy nem várlasztják meg újra. Sokkal nagyobb kár lenne, ha elvennénk a választás jogát, még kevésbé jönne létre az azonosulás a hallgatók és a nevelőtanárok között. Javasolja, hogy továbbra is válasszák a nevelőtanárokat, inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet megfelelő embereket választani. R ó t h Józsefné: Mint volt hallgató, átélte azt az időszakot, amikor büszkék voltak arra, hogy kollégisták lehettek. Ma nincs összhang a közösségi élet és a jogok között. Nem szeretné, ha ugy kerülne összhangba, hogy elvesszük a jogokat, hanem törekedni kell, hogy megfelelő közösség alakuljon ki, amely élni tud a jogokkal. Egyetért azzal, hogy a kollégiumokban a hallgatók szakok szerint kerüljenek elhelyezésre. Felmerült, hogy a hallgatók között kezdett eluralkodni az a szemlélet, hogy "mondjunk le jogainkról, hogy ne legyenek kötelességeink". Sziget i Endre: A kollégiumokban választják az igazgatókat és a ne\eLőtanárokat. A kollégium a felsőoktatási intézményrendszer egyik eleme; felmerülhet a kérdés, hogy mi indokolja ezt a választást, amikor az Egyetemen az oktatókat nem választják. Csizmadia Ernő: Azokkal ért egyet, akik azt szeretnék, hogy a diákszállóból kollégium legyen. Ennek az elvi indokai is elhangzottak. Ehhez kapcsolódik meg néhány elvi kérdés, és ezek-