Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
- 7 elvtárs is utal akkor a "külgazdaság technikája" jellegű tantárgy még árnyaltabb fejlesztése a cél. Akkor nem kellene, nem lenne szükséges a jogi tárgy fejlesztését felvetni, hanem a technikán belül lehetne azt megoldani. Emellett foglaljon állást az Egyetemi Tanács. Végül a 8. ponthoz szólna, mely az egyetemen belüli külgazdasági szakbizottságot javasolja. Ez szokatlan szervezeti forma lenne. Próbálkoztunk már évekkel ezelőtt is ilyesmivel de elhaltak ezek a formációk, Ezekben az összefüggésekben újra kellene gondolni, höigy mi helyes. Érzi a javaslatban foglaltak tartalmi jogosságát, hogy az összehangolás szervezeti kereteit keresik, de ebben a formában ne fogadják el. Valahogy a tanszékek összekapcsolódásának más formáját kellene kialakitani, majd később kitérni erre a kérdésre. Szász Ivá n: Kétfajta minőségben van jóbn: egyrészt mint az anyaghoz hozzászóló, másrészt mint az OM Külker. Szakbizottság elnöke. Hozzászólni most mint az utóbbi szeretne. Hogy mi is e szakbizottság? A Külkereskedelmi Főiskola létrehozásával összefüggésben az oktatásügyi miniszter és a külkereskedelmi miniszter gyakorlati szakemberekből és az elméleti területen dolgozókból egy személy szerint kijelölt szakbizottságot hozott létre, azzal a feladattal, hogy a két miniszter tanácsadója legyen a Külkereskedelmi Főiskola oktatással kapcsolatos kérdésében. A Bizottság az elmúlt 8-lo évben a főiskola programjainak kidolgozásában, a nevelés kérdéseiben nyilvánitott véleményt és egy rendkivül operativ kapcsolat alakult ki közöttük. Gyorsan át lehetett ültetni a gyakorlatba a Bizottság véleményét. A Bizottság 5-6 hetenként ült össze. Az elmúlt három évben jelent meg az az igénye az oktatásügyi miniszternek, hogy a bizottság munkáját ne csak a Külkereskedelmi Főiskola vegye igénybe, hanem más közgazdasági területen is. Ez az egyetem vonatkozásában rendkivül nagy nehézséget jelent a Szakbizottságnak, azért, mert ez egy operativ szervezet és az egyetem hierarchiája, mozgási képessége, az hogy milyen módon tudnának az egyetemmel foglalkozni, sok gondot okoz. Jelen előterjesztéssel összefüggésben a Szakbizottság összehívására, megvitatására - az idő szükpssége miatt már nem volt lehetőség, de a Szakbizottság tagjai az anyagot elolvasták, és telefonon, és levélben, ill. személyesen közölték véleményüket. így szeretne néhány fontosabb kérdésre reflektálni. Első kérdés: a képzési irányok elhatározása: a főiskola - egyetem vonatkozásában. Ez már olyan régi vita, amilyen régi a Külkereskedelmi Főiskola. Nem sikrült tiszta megoldásokat találni. Az világosan megállapítható, hogy a főiskola jó hatásfokkal képez rövidebb idő alatt, jó gyakorlati- és nyelvismerettel rendelkező külkereskedelmi szakembereket is. Az is biztos, hogy hosszú távon azt kell mondani, hogy valószínűleg az a jó képzési iránymegjelölés, ha azt mondja az ember, hogy viszonylag nagy mennyiségben kell képezni a főiskolán külkereskedelmi szakembereket, és ugyanakkor az egyetemen a képzés iránya másfelé orientálódna, másfajta lenne a tudás-összetétel. A mikro-makró szerint, stb. fogalmakkal, a vezetők képzése stb. - szóval nem ezekkel a fogalmakkal operálna, 1
