Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. február 28. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Intézkedési terv az Ifjúsági törvény végrehajtására. az 1979/80-as tanévre - 3. Beszámoló a szerződések munkákról - 4. Egyebek - A KTI új szakjai és tanterveinek jóváhagyása

-12S t a r k Antal: Az ellenőrző szaknál szereplő Gazdasági ellenőrzés időszerű kérdései tárgyra miért van szükség? A tervező-elemző szakon 3 féléves szakszeminárium szerepel, az ellenőrző szakon 2 féléves, miért nem egységesen 2 féléves? Kovács Sándor: Az ellenőrző-elemző szak képzési célja kizárólag a makro szinten végzett ellenőrzés számára képzendő káderek nevelését tűzi ki célul, de a tartalom nem ilyen, bőven szerepelnek vállalaton belüli ellenőrzési témák is. Mi az oka ennek a kettősségnek? Szuhay Miklós: Tudomása szerint a szakközgazdász képzés a Közgazdaságtudományi Egyetemet végzettek számára indult. A fővállalkozó szaknál zömmel nem ilyenek vannak. Ez azt jelenti, hogy ezt az elvet feladjuk, vagy tulajdonképpen nem szakközgazdás képzésről, hanem tanfolyamról van szó? Kahulics István: Az ellenőrző szakot a Minisztertanács határozata irja elő. A fővállalkozó szaknak csak akkor van értelme, ha műszaki szakemberek is tanulhatnak ebben, arra azonban nincs lehetőség, hogy diplomát kapjanak, hanem vendéghallgatói státuszt kapnak. Felmerült, hogy a mérnök továbbképzéssel együttműködve kapjanak oklevelet, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. Szabói esi Szabolcs: A munkabizottsági ülésen elhangzott észrevételeket figyelembe vették, amikor a gazdasági ellenőrzés időszerű kérdései bevezető előadás-sorozatot beállitották. A szakszemináriumok félévszámánál lévő eltérés oka, hogy az illetékes tanszék, illetve szakbizottság belső ügye, hogy milyen mértékben gondolja elősegíteni a szakdolgozat megírását szakszemináriumi munkával. Innen ered az eltérés. Kovács elvtárs kérdésére: ismerniök kell a hallgatóknak a gazdálkodó szervek és a népgazdaság célkitűzéseit is. Szuhay elvtársnak: szakbizottsági, munkabizottsági rendszer működik, amely bizottságok többször összeültek. A szakértők felvetették, hogy a mérnököknek, akik alapvetően közgazdasági tevékenységet végeznek, a fővállalkozói tevékenység során szükségük van erre a képzésre. A jelenlegi 5o jelentkező között nagyon kevés gazdasági mérnök van, többségük közgazdász, és néhány ember, aki vállalta, hogy elvégzi, de nem kap diplomát. Szabó Kálmán: Örül, hogy fővállalkozói szak van. Kérjük a Minisztérium képviselőit, hogy foglalkozzanak ezzel. Annak idején megállapodtak a Műszaki Egyetem akkori rektorával és Polinszl elvtárssal, hogy ezeknek a hallgatóknak adjanak szakmérnöki oklevelet. Ezt a Minisztériumnak kellene megoldani, hogy a Műszaki Egyetem adjon megfelelő gazdasági mérnöki diplomát annak, aki ezt a szakot elvégzi. Áthidaló megoldás lehet, hogy a mérnök képzettségű résztvevőknek a rektor engedélyezi, hogy doktori cimet kapjanak, ill. szakdolgozatukat doktori dolgozatként fogadják el. Legjobb lenne, ha már fővállalkozói szervezetben vezetőként működő emberek köréből kerülnének ki a hallgatók.