Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. december 18. - 1. Tájékoztató a tanszékvezetői megbeszélésekről - 2. A tudományos kutatómunka szervezése és irányítása - 3. A szervezés egyetemi oktatásának helyzete - 4. Egyebek - Emlékplakett Antoniewitz Flóriánnak - Páli László megbízása tanszékvez. teendőkkel Ferencz L. betegsége idejére - Nevelési Bizottság jóváhagyása

A szervezőképzés elkülönített vizsgálata emiatt némiképp mesterséges szétválasztását igényli egyes egységes és tulajdonképpen más, bővebb képzési célt követő szaknak. Az "ipari tervező-szervező" szak legújabb, most érvényben lévő képzési reformunk szülötte, amelyen éppen az elmúlt tanévben kezdődött meg a szervezőképzés. A tervező-szervező képzés egybevonását az indokolja, hogy a szervezőképzés tartalmát meghatározó tényezők között kitüntetett szerepe van a leendő szervezők közgazdász mivoltának ugyanúgy, mint a műegyetemi szervezőképzés esetén a mérnöki szakmának. Bár az egyetemi szervezőképzést szabályozó 157/1973./M.K.16./ MM.sz. utasítás nem differenciálja eléggé a képzési célokat, a gyakorlatban mind a pesti mind a miskolci Műszaki Egyeteme szervezőképzése nagy teret szentel a termelési folyamat, a technológia, a műszaki fejlesztés, a munka racionalizálás szervezési módszereinek. A közgazdász a vállalati rendszert átfogó gazdasági folyamatok szakembere /közgazdasági elemzések, különböző időtávú tervek kidolgozója, munkaügyi, pénzügyi, számviteli-statisztikai folyamatok kialakítója és működtető je,/szervezési ismereteinek és ezen funkciók ellátását kell elősegiteniök, tehát mindenekelőtt a komplex vállalati rendszer átfogására kell képesiteniök a közgazdászt. Megfordítva az összefüggést megtalálhatjuk a közgazdász számára kínálkozó objektív lehetőséget, az