Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 28. - 1. Személyi ügyek. - 2. A Szocialista Vállalat kutatási főirány helyzete, feladatai - 3. Az 1977.évi költségvetés, az 1978. évi irányelvei - 4. A szerződéses munkák helyzete

— 9 «» mivel a szocialista társadalom belátható perspektívájában az egyének és kollektívák munkája nem jelenhet meg közvetlen társadalmi munkaként, hanem azért is, mivel a szocialista társadalom állampolgára a gazdasági életben sem kapcsolódhat közvetlenül a népgazdasághoz, hanem éppen a vállalati kollektívákon keresztül, és ez is biztosithatja személyiségének kifejlődését — többek kö«" zött a munkahelyi közéletben való részvétel utján. Ennek pedig ögyik feltétele a vállalatgazdálkodás bizonyos fokú autonómiája is. Ily módon - hacsak hipotézisszerüen - megfogalmazható az a következtetés, hogy a gazdasági mechanizmusoknak két "urat" kell szolgálnioks egyrészt a népgazdasági integrációt, másrészt a vállalati önállóságot, vagyis az optimális mértékben önálló vállalatok népgazdasági integrációjához kell eljutnunk. S itt nem aláfölérendeltségi viszonyról, hanem szervesen összefüggő mellérendeltségi kapcsolatról van szó, interdependenciáról, kölcsönhatásról. e./ Eléggé bizonyított az a felismerés, hogy az üzemi demokrácia fejlettebb fokozatai meghaladják az un. "kettős vállalatirányítási struktúrát", azaz a társadalmi ós gazdasági vezetés egyre inkább integrálódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az üzemi demokrácia intézményei - magasabb fejlettségi fokon - nem különálló vállalati társadalmi-gazdasági intézmények, hanem szerves részei az összintézményrendszernek. Ezzel szorosan összefüggő másik felismerés, hogy a vállalati szervezet demokratizmusát meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági intézmények, különösen a gazdasági mechanizmusok /bár van bizonyos autonóm meghatározottsága is/, tehát az üzemi demokrácia tartalmát, lényegét, fejlődését csak az intézményrendszer egészébe beágyazva lehet értelme zni, Empirikusan az is bizonyítást nyert, hogy a tradicionális egyszemélyi döntés intézménye a szocialista vállalat története során átalakult, részben az üzemi demokrácia intézményeinek ki-