Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. március 28. - 1. Személyi ügyek. - 2. A Szocialista Vállalat kutatási főirány helyzete, feladatai - 3. Az 1977.évi költségvetés, az 1978. évi irányelvei - 4. A szerződéses munkák helyzete
Az ilyen koordináció további előnye a téma-mélységű terrre épitő, regisztrativ koordinációval szemben az, hogy nem feltétlenül szükséges az éves beszámolók és részletes éves tervek késsitése, valamint az ilyen jellegű tervekre és beszámolókra való formális jellegű mozgósítás. Ez a fajta koordináció sem teszi szükségtelenné azonban az éves koncepcionális kutatási terv kialakítását és a tervidőszak közepe táján és végén az eredménybeszámolót. /Az előbbire pl. feltétlenül szükség van a pénzügyi terv miatt is./ Talán nem túlzott, ha azt mondjuk, hogy napjainkban már kialakitottnak vehetjük a főirány működésének szervezeti és intézményi keretei t, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy a főirány részére megszabott kötelességeiknek eleget tehessünk. 4. Az új középtávú kutatási terv időarányos mérlege Az 1977. év végén az UTA-n rendezett konferencián tizenhárom kutatási irány adott számot eredményeiről. Ezek irányszintü értékelését az irányfelelősök végzik el az éves szintű koncepció kimunkálásához, illetőleg a tervidőszak lezárásához, s egyben az új középtávú kutatási tervtanulmány kidolgozásához. Ebben a beszámolóban csak arra van mód, hogy néhány olyan kutatási eredményre utaljunk, amelyeka főirány egészét tekintve jelentősek, különösen a tudományszervezés és a vállalatelmélethez való hozzájárulás szempontjából. Ezek az eredmények természetesen az egyes kutatási irányok produktumaiban jelentek meg, illetve ezen produktumok szintetizálási kisérletét jelentik. A munkakonferencia - melyet nem csupán eredménybe számoló konferenciának kell felfogni, hanem sajátos koordinációs módszernek is - önmagában is jelentősen hozzájárult a különböző kutatási irányok integrációjához, illetőleg eredményeik összesítéséhez.
