Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 28. - 1. Személyi ügyek. - 2. A Szocialista Vállalat kutatási főirány helyzete, feladatai - 3. Az 1977.évi költségvetés, az 1978. évi irányelvei - 4. A szerződéses munkák helyzete

-13hogy a tanszékkek ne vállaljanak II. kategóriába tartozó rutinmunkát, vagy csak kivételes esetben. A tanszékek érdeke, hogy a KK-munkával a tudományt és a gyakorlatot egyetemi szinten próbálják előrevinni. Többször részt vett véleményező testületi munkában, nem könnyű a testület dolga, mert olyan feladat elé akarjuk állitani, amire nem képes. Ha a megbízó azt mondja, hogy ez a munka goo.ooo Ft-ot ér, mondhatja-e a testület, hogy nem annyit? Értékelheti-e a testület a munkát olyan szempontból, hogy mi a népgazdasági haszna? Ez esetleg csak hónapok vagy évek múlva derül ki. Azt lehet elvárni a testülettől, hogy a témák alapján nyilatkozzék, hogy mi a népgazdasági jelentőség

e, de nem többről, A tudomány jelentőségét sem hangsúlyozná, mert ezek szerint az alapkutatásokat kellene legjobban dotálni. A testület tartson ki amellett, hogy 7o vagy 4o fo-ra értékeli a munkát, mert a következőkben mindenki arra fog kalkulációt készíteni, nem is beszélve arról az etikai következményről, hogy ha később azt mondja, hogy a munka csak 4o tulajdonképpen vissza kellene fizetni a megbízónak a differenciát. Kovács Sándor: A jelentésnek határozottabban kellene kimutatni a szabályozás negatív hatásait, problémáit, azt a tendenciát, amit Orosz elvtárs mondott el. A tényeket értékeljük és világos helyzetet mutassunk a magunk és a Minisztérium számára is. Tulajdonképpen mindenki akarja a KK-munkákat, de a szabályozás ellene hat ennek. Nem ért egyet azzal a jelentésben, hogy az uj szabályozás nem jelent visszahúzó erőt. Jelenleg kétszer annyiért végzünk fele' annyi munkát, ugyanakkir kihasználatlan szellemi kapacitás van. Ez az ésszerűtlen pazarlás ésszerűtlen takarékosság utján. Hamis értéknövekedés, tulajdonképpen közönséges áremelés van, amiért nem az Egyetem a felelős, a szabályok kényszerítenek'arra, hogy dupla annyit kérjünk a munkáért, mint amennyi reális. Ezre is ra kellene mutatni a jelentésnek. Az sem igaz, hogy a népgazdaság legfontosabb témáit vállaljuk. A népgazdaság érdeke az lenne, hogy a munkákat reális áron vállalhassuk. Szerencsétlen tendencia kibontakozásáról van szó. S z u h a y Miklós: Több oldalról volt szó a véleményező testület munkájáról. Barna elvtárs a bizalom oldaláról vetette fel. A rendelet szerint is van ilyen mozzanat, de az elmúlt időszakban különböző értékelő megbeszélések voltak, amelyek tul akartak menni ezen, hogy próbáljunk tovább lépni és megnézni, hogy tartalmilag milyen a munka. Ezért vetette fel szakértői vélemények kérését abban az esetben, ha a véleményező testület ezt nem tudja megítélni. A felelősség nem a véleményező testületé, hanem a dékáné vagy a tudományos rektorhelyettesé. A testület csak abban dönt, hogy népgazdaságilag kb. milyen kategóriába tartozik és hogy a munkát elvégezték-e, de hogy ténylegesen mit ér a munka, ebben nem tud segíteni. A 6. és 8. pontban szerepel, hogy nem mindenki előtt világos a munkák hasznosítása. Ez még a legközvetlenebb résztvevők számára sem ismeretes és az sem, hogy mennyire tudjuk hasznositani az