Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről

- 2 tekintettem, mint az előterjesztés egyes megállapításait részletesebben indokoló és magyarázó mellékletet. Az előterjesztett anyag célkitűzései megfontolt mérlegelés alapján állíttattak össze, a javasolt fejlesztési koncepció teljességre törekvő^, lényegében elfogadásra javasolható. Iíésobb részletezendő .kritikai észrevételeim esetenkénti aprólékos léptékére az anyag 25. oldalának 4. bekezdése ösztönzött. Idézem: "A jelenlegi előterjesztés elsősorban a helyzetértékelésen alapuló,, szakmai megbeszélések alapját képező vitaindító anyag". Észrevételeim vitára javasolt gondolatok. A Közgazdasági Továbbképző Intézetben folyó továbbképzés a múlthoz képest jelentős pozitívum. Előszörl a hazai közgazdasági felsőoktatásban az elmúlt években létrejött a post graduális képzés. Másodszor: ez az úttörő kezdeményezés helyes célok megvalósítása érdekében megfelelő módszerekkel folyik. Harmadszor: e tevékenység az oktatottak létszámát tekintve volumenében is jelentős. Egyet kell érteni az Egyetemi Tanács azon határozatával, amely szerint "az alapképzés fejlesztési munkálataival egyidejűleg napirendjére tűzi a post graduális képzés, a szakközgazdász képzés rendszerének kérdését is" /3* old. 1. bekezdés/. Nem lehet azonban egyetérteni a 6. old. 6. bekezdésének azzal a megállapításával, hogy "a továbbképzés léte meghatározza az alapképzési célokat is". Uem vitatom az alapképzés és a továbbképzés közötti kölcsönös összefüggéseket. E viszonylatban azonban kétségkívül az alapképzés az elsőrendű fontosságú és a továbbképzést meghatározó jellegű. Érvek sokasága felsorakoztatható. Először: az alapképzés befejeztével diplomát ad ki az Egyetem. Ezt követően az okleveles közgazda saját elhatározása szerint résztvesz a továbbképzésben vagy nem. Az alapképzésnek tehát a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket hiánytalanul adnia kell. Másodszor: a továbbképzés céljait, tartalmát és módszereit nem annyira az alapképzés határozza meg, hanem egyfelől oly tudományfejlődési eredmények és tendenciák, amelyek a diploma kézhez vétele után rendeződtek oktatható diszciplínákba, másfelől az adott időszak népgazdasági szakemberigényei. A továbbképzésnek tehát a rugalmasság szerepét kell betöltenie a viszonylagos stabilitásra törekvő alapképzés mellett. Elgondolkoztató a 6. oldal 1. bekezdése. Az előterjesztés igy ír: "Rövid távon, a képzés minőségének károsodása^nélkül nem valósitható meg jelentősebb mértékű változtatás.^A nagyobb változtatásnak előfeltétele a káderállomány fejlődése, cserélődése olyan irányban, hogy az ujabb ismeretek /tárgyak, szakirányok/ oktatására, felkészüljenek". Véleményem szerint a továbbképzésnek az egyetem teljes oktató és kutató állományára támaszkodnia kell. Hiba lenne az oktató i