Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről

- 31 komplexebb szemléletű, er&ebben funkcionális Irónyj oktatást eredmé­nyezhet. Sikerességének fontos tényező)* az lesz, hogy o most folyó tan­anyagkorszerUsltési munkttk mennyiben lesznek összhangban az alapcélok­kal. A szakközgazdászképzés szempontfából, alapvető, általános céljának meghatározásához az járul hozzá legjobban, hagy konkretizálódott az ala pképzés fő célja , tehát az, hogy lezá rt szakkép zés /függetlenül attól, hogy ágazati, vogy funkcionális irányú/, és nem szükségszerű szokközgaz­dászképzésben való részvétel. Mindezek figyelembevételével meghatá rozhatju k a szakk özgazdászk épp általános célját és jeMegót. A szokkttzgazddszképzés célj a: olyan t ov ábbképz és, artel y szűkebb szakirányain belü l spac iólis, általános és célr a irán yított, szakértői szi ntű és mélységű ismereteke t nyújt és gyako roltat b e. A s a : é pzés pa sat tgroduálb jellegű. Cél -meghatározásunk tehát oz alapitáskor kitűzött /69.599/1972. MK.Ió. Dr.PolInszky Káro ly miniszterhelyettes/ általános cél változatlanul hagyá­sát javasolja. A szakközgazdászképzés szakirányainak kijelölésénél / és majd késább a tárgy, illetve tematikai struktúránál/két alapvető szempontot kell érvé­nyesítenünk, az alapképzés mindenkori struktúráját és a közgazdasági gya­korlat Igényelt /egyébként ennek kell túlsúlyban lennie/. Most csak az alapképzést figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy a változatlanul vegyes szakosodást rendszerhez nem illeszthető homogén szak­közgazdász-szakstruktura. A szokstruktura és a - várhaté, "Illeszkedő -

Next

/
Oldalképek
Tartalom