Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről
Vizsgálatunkban továbblépve, és most rátérve a szakonkénti struktúra vizsgálatára, azt keli áttekintenünk, hogy az egyes szakok tantervében megjelöl t kötelezi szaktárgyak, valamint az altemáciás lehetőségek /beleértve a szakokhoz illeszkedően választható alternatív blokkokot b/ döntően milyen Irányú, ágazat i vogy funkcionális szakképzettséget hoznak létre. Elemzésünk egyik alapszempontja az, hogy felfogásunk szerint az alternatív blokkoknak nemcsak az egyéni érdeklődést, hanem /ahogyan az a lap*; oncepc lóban is megfogalmazást nyert/a nép gazdasági Igényeket kielégítő funkciója is vem. A népgazdasági igények kielégítése nem csak azt jelenti, hogy sokféle blokk kerül kialakításra, hanem azt b, hogy a kötelező és az alternatív szaktárgyakba! megkezdett szakmai képzést /ahhozllleszkedve", több lehetséges irányban, de loglktzan befejezve/ kiteljesítik. figyelembe véve, hogy alapképzé sünk kitűzött célj a, hogy befejezett szakképzé st jelentsen /ekár ágazati, akár funkcionális alapon/, nem valószínű, hogy tömeges méretekben megengecftiető a szakoktól eltérő Irányú alternáció Igénybevétele, hiszen az alternatív blokkok keretében Kerülhet sor o szakképzés jelentéé részének / az összes közgazdasági jellegű képzés 7,8 %-a, a szakirányú szakképzés - kötelező és alternatív - 18,5 %-o/ megvalósítására. /Az összes szak képzés 18,5 %-a, az altemócióban - kötelezőt kiegészitőenmegjelenő szakképzés 45,6 %-& «í«tí o v ,<í tec uwtoí fablázotok/ A fentiek értelmében orra kellene törekedni, hagy a szabadon választható alternatív blokkoknál jelentői mértékű szakképzési Iránytól eltérő hallgatói választásra ne kerüljön sor, csak a valóbon Indokolt /nemcsak érdeklődést, hanem speciális tehetséget b feltételező/esetekben.
