Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1977. április 18. - 1. A népgazd. tervezés és irányítása tantárgy programja - 2. Beszámoló a Könyvtár helyzetéről, a fejlesztés iránya - 3. Az alkotói-önképzési szabadság rendszerének 3 éves tapasztalatai

ill -9besorolásra a Könyvtár? N e m é n y i István: A magyar szakirodalom referálását azért tartják szükségesnek, mert a külföldi irodalomra van kiadvány, a magyarra nincs. Olyan feldolgozásra gondoltak, ahol a kutató visszakapja a magyar szakirodalom lényegét. A figyelőszolgálatra azért gondoltak, mert vannak speciális igények; folyóiratokra van, könyvekre nézve ilyen szolgáltatás még nincs. Huszár Ernőné: Elsősorban a vidéki közgazdászok tájékoztatására gondoltak a referáló lappal. N e m é n y i István: Lehet, hogy alacsonyra tervezték az összeget a nemzetközi kiadványcserénél, ezt megnézik. A besorolás jelentősége kettős: racionális, hogy a mi könyvtárunk legyen a közgazdaságtudomány központi könyvtára, s ez egyben bérpolitikai rangsorolást is jelent. C r a v e r o Róbertné: Tartalmi feltáráson azt értik, hogy egy folyóiratcikkről, aminek a cime nem tartalmazza pontosan, miről szól a cikk, a szakozást végző dolgozónak meg kell állapit ani, milyen témával foglalkozik, és ennek alapjan kerül besorolásra a katalógusba. P a p p Kornélia: ArEmzetközi kiadványcserével kapcsolatban: kb. loo cserepartner van, akik igénylik az idegen nyelven rendelkezésre álló irodalmat, a 15.ooo Pt-ból ezt kell biztositani. Gyakran igényelnek tanterveket, órarendeket, tdk tevékenység eredményét, ennek most nem tudunk eleget tenni. K 1 u g Ferenc: Tudományos szakkönyvtár jelleg jelentősége: kb. 2o éve vagyunk szakkönyvtár, azóta gTfüjtjük a teljes közgazdasági szakirodalmat, ha ezt megszakítanánk, kárára volna a tudománynak. Mátyás Antal: Az előterjesztésben végigvonul a létszámkérdés. Megdöbbentő adat, hogy 1972 óta milyen erős a fluktuáció. Egyik alapvető feladat a könyvtári munka vonzóvá tétele. A Könyvtár kutató jellegét kellene erősíteni. Magasab kvalifikált könyvtári dolgozók szamára lehetővé kellene tenni a kutatást, publikálást. A munka színvonalának emeléséhez feltétlenül szükséges a szakképzettség emelése, ez emeli a termelékenységet is, s ez fontosabb, mint a létszámemelés. Nagyobb súlyt kellene helyezni a szakmai továbbképzésre, a közgazdász továbbképzésre is. A feladatok redukálására is gondolni kellene, az égető munkaerőgondokra tekintettel. Meggondolandó pl. érdemes-e a dokbori disszertációkról bibliográfiát kiadni. A magyar referáló lap jó lenne, ha lennének, akik jó referátumot tudnak imi. Szűkíteni lehetne a témafigyelést, mivel az oktatók nagy része presztízs okokból kéri, de nem használja.