Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1977. április 18. - 1. A népgazd. tervezés és irányítása tantárgy programja - 2. Beszámoló a Könyvtár helyzetéről, a fejlesztés iránya - 3. Az alkotói-önképzési szabadság rendszerének 3 éves tapasztalatai

404 -7A másik kérdés a szabályozók különálló vagy beolvasztott tárgyalása. Nem tudja elképzelni az ipar, mezőgazdaság stb. oktatását, hogy különállóan beviszi a szabályozókat, félő, hogy nagyon nagy lesz az átfedés. Nem ért egyet azzal, hogy önállóságában megszüntessük az ártervezés oktatását. Visszaállitották az ágazati fejezeteket, mivel ugy érzi, enélkül nem lehet tervezést tanitani, másrészt a hallgatók elhelyezkedése szempontjából is célszerű. A gyakorlatiasabb oktatás érdekében arra gondoltak, hogy egyegy tervtanulmányt a hallgatóknak kiadva, feldolgoznak szeminárium formájában. Egyetért azzal, hogy mesterségbeli tudást kell adni, de önálló munkára kell nevelni, a program ezt a célt szolgálja, valamint gazdaságpolitikai szemlélet adását is. Nehéz szemléltetni a gazdaságpolitikai döntéseket, mivel nem vagyunk részesei e döntéseknek, nem is lenne célszerű nagyon nagy mértékben ezzel foglalkozni, elvonna a tervezési szemléletre neveléstől. A szemináriumokon természetesen nem lehet kitérni a hallgatók ilyen jellegű kérdései elöl. Elnök: Bár kiélezett álláspontok ütköztek, a vita a legtöbb kérdésben megoldást is látszik nyújtani. Két vonatkozásban látja a korrekciót szükségesnek,az egyik szerkezeti, a másik bizonyos tartalmi vonatkozásokra utal. A vita is megerősítette, hogy a programmal igen lényeges előrelépés történt, a Tanszék megoldotta azt a kérdést, amit az Egyetemi Tanács feladatként megfogalmazott. Az előterjesztés újdonságaival, tart almi-szerkezeti változtatásaival igen lényeges előrehaladást jelent, és ha bizonyos korrekciókra szükség is van, az egész felfogást nem teszi kérdésessé. Szerkezeti tekintetben Nagy elvtárs második hozzászólásában exponált kérdések helytállóak és még részletezni lehetne ezt az egész érvrendszert. A 2. rész most két elvet kombinál, egy ágazati elvet és erőteljesen funkcionális is, tehát a III. fejezet erőszak a II. fejezet logikáján. Anélkül, hogy az ár és jövedelem alfejezetek megszűntetését javasolnánk, az összeolvasztás igénye jogos és szükséges. A beruházás, munkaerő-gazdálkodás, külkereskedelem, életszínvonal erőteljesen funkcionális jellegű témák az iparral, mezőgazdasággal stb. szemben. Ezek a fejezetek szükségszerűen egészitik ki a II. fejezet gondolatrendszerét és bizonyos fejezeteknél szükségszerű az összeolvasztás, pl. a 2/XI. és 3/VII. fejezet szétválasztása eléggé mesterkélt. A 3/1. fejezetet az 1. részbe kellene átvinni. Mindez az alapelveket megerősitő szerkezeti korrekció. A tartalmi korrekciókat illetően: a vitában igen értékes szempontok hangzottak el. Igaza van Nyilas elvtársnak, hogy a hosszutávu tervezés túlzottan alárendelt szerepet kap a programban. Aligha lehet népgazdasági fejlődési ütemet és főbb arányokat hosszútávu szemlélet nélkül tervezni. A szocialista országok tervezési-irányitási rendszere is felmerült. Valóban nem épül-