Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1976. március. 10. - 1. Középtávú tudományos kutatási terv - 2. A nők helyzete Egyetemünkön - 3. Személyi ügy - Oláh Tibor pályázata

\io -12szerint a korstruktura magyarázza a fizetési elmaradás felét. Nem derül ki, hogy mi magyarázza a másik felét. Több momentum szerepel, amelyek magyarázzák, de ezen tul milyen differenciálást talált a bizottság? S t a r k Antal: A határozati javaslatok között a 4. pont megfelelő feladat-, illetve létszám-átcsoportositás végrehajtását tűzi ki feladatul az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak esetében. A bizottságnak erre vonatkozólag van-e konkrét javaslata? Szikra Katalin: Sokan hivatkoztak arra, hogy nők nem vihetik magukkal a férjüket hosszabb tanulmányútra, s példákat is hoztak fel. A 25 °Jo fizetéskülönbség másik felét a hátráltató körülményekre vonatkozó fejezet kivánja magyarázni. A nyugdijba küldés nagyon valós probléma, név szerint soroltak fel eseteket a bizottság ülésein. A bizottságnak nincs konkrét javaslata az adminisztratív létszám átcsoportosításra. Forgács Tibor: Jónak, érdekesnek tartja az anyagot. Sovány vigasz, hogy a helyzet kb. az országos helyzetnek felel meg. A statisztikák nagyon érdekesek voltak, de vannak bizonyos félreérthető dllgok. Ha a korösszetétel táblát nézzük, nem olyan rossz a helyzet, mintha csak a funkció, fizetés alakulását mutató táblát nézzük. Szabó Kálmán: Az előterjesztés nagyon jó. Ami az oktatógárdát illeti, ha hosszabb távon nézzük, nem kell szégyenkeznie az Egyetemnek, nagyon megnövekedett a nők száma az Egyetemen. Természetesen a szülés kiesést jelent a munkában, ezt azonban akceptálni kell és a nőknek is tudomásul kell venni a kiesés tényét. Az összehasonlítást véleménye szerint 4-5 évvel fiatalabb korosztályú férfiakkal kellene végezni. A nők amikor a gyermeknevelés gondjain tul vannak, sokszor produktívabb munkát tudnak végezni, mint a férfiak. Nem kötelező a nőknek 55 éves korban nyugdijba menni, csak abban az esetben kell küldeni, ha feladatát nem képes ellátni, s akkor is keresni kell a lehetőséget, hogy más munkakörben, más kollektívában tudna-e dolgozni. Meg kellene nézni, hogy az értelmiségi pályákon melyek azok a feladatok, amelyek a nők más készségstrukturájávai jobban egyeznek. A különbségekből eredő előnyöket és hátrányokat kell figyelembe venni. Az előterjesztés javasolja, hogy a fizetésben elmaradott törzsgárda-tag alkalmazottak ügyét meg kell nézni. Ugy látja, hogy a törzsgárda-tagság helyenként élősdiséggé kezd fajulni, erre konkrét példák vannak más területeken. Van bizonyos konzerváló ereje a munka szerinti elosztás elvével szemben. Az Egye-