Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1976. március. 10. - 1. Középtávú tudományos kutatási terv - 2. A nők helyzete Egyetemünkön - 3. Személyi ügy - Oláh Tibor pályázata

-4a Tudományos Bizottság mérlegelné, hogy bizonyos nagy témacsoportok milyen tanszékeknél, személyeknél lenne legjobban koordinálható. Nem anyagi keretekre és döntésekre gondol, hanem arra, hogy az illetékes kutatók beszéljék meg azonos témakör esetén, hogy mit akarnak kutatni, milyen együttműködésre van lehetőség. Ezek a csoportok tudnának véleményt adni egyes kiemelt témacsoportok kutatásának célszerűségéről is. Stark Antal: Amikor először olvasta az előterjésztést,megdöbbent, főleg ha arra gondolunk, hogy a ma kutatása a holnap oktatása. Igazoltnak látja a hallgatók panaszát az oktatási rendszerben lévő nagy átfedésekre vonatkozólag. Emellett nagyon hasznos is az előterjesztés, mert önkritikára ad alkalmat, hogy mit rontottunk el eddig. Elsősorban a hihetetlen mértékű párhuzamosság, ami mögött általában nem a többoldalú kutatás van, hanem teljesen szervezetlen, minden irányitást nélkülöző párhuzamosságot jelent. Rendszerré kezd válni, hogy a tanszékek kutatásaik zömét nem saját, haaem más tudományterületen próbálják folytatni. Legnehezebb helyzetben azok a tanszékek vannak, amelyek utólag jöttek létre, mint a Munkatudományi, Piackutató, ezek sem tehetnek mást, mint hogy mást kutatnak, mint saját tudományterületük. Elsősorban az oktatás oldaláról kell a kutatást befolyásolni, figyelni kell az oktatási programokra és ezekkel kapcsolatban kell határozottan állást foglalni, hogy mit kell oktatni egy-egy tanszéknek és ezen keresztül befolyásolni, hogy mit kutassanak. Néhány nagyon fontos témakör hiányzik a tervből: a területi gazdaságtani, társadalmi tervezésnek csak néhány területe szerepel, az épitőipari gazdaságtan nincs emlitve, a politikai tudományoknak kis része szerepel, holott ezekből oktatási blokkot akarunk inditani. Rendkivüli széttagoltság jellemző a tervekre, több mint 3oo szerepel, ez nyilvánvalóan képtelenség. Emellett logikátlan összevonások is vannak, pl. a Politikai Gazdaságtan Tanszéknél gazdaságirányit ás és oktatás módszertan, a KGST országok oktatási rendszereinek kiutatása és a szakközépiskolák pol.gazd. oktatása egy témában jelenik meg; ezek között nem lát összefüggést. Annyira sokirányú egy-e^y tanszék kutatási tevékenysége, hogy bőséges lehetőséget kinal arra, hogy az oktatási feladatok sulyeltolódását létszámeltolódás kövesse. Nagy elvtárs vetette fel a költségvetési részeket, az 1976. évi előirányzat 72 millió, ebből 31 millió bér, 41 millió dologi jellegű, beruházás nélkül. A kutatási-működési rész beruházás nélküli kutatási bér jellegű kiadások a költségvetés l/3-a, ha az oktatói béreket nézzük, ennek fele, a dologi kiadások azonban az előirányzatnak csak 2 ^-át teszik ki, tehát rendkivül nagy aránytalanság van, összesen a költségvetési kiadásoknak mintegy 15 kerül kutatási költségként elszámolásra. A dologi rész olyan alacsony a bérekhez képest, hogy megnehezíti a kutatási támogatás kérését, ha erre szükség lesz.