Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1974. szeptember 18. - 1. Az Egyetem 1974 / 75 tanévi munkaterve - 2. A hallgatók tanszéki képviseleti rendszere - 3. Közgazdasági Továbbképző Intézet szervezeti és működési szabályzata

tan, a közgazdasági elméletek története, a modern fi­lozófia, politikai-, szociológiai társadalomelméletek alkotják a képzés gerincét, a legújabb irányzatok és kutatási módszerek marxista értékelése alapján. 1/2. Ágazatgazdaságelméleti szakközgazdász. Képzésük tananya­gát egy-egy konkrét gazdaságtan /pl. ipar, agrár, közle­kedés, kereskedelem, munkaügyi, pénzügyi, vállalati gaz­daságtan/ alkotja, kiegészitve az általános közgazdasági elmélettel, világgazdasági, népgazdasági elemzésekkel. 1/3. Tervezéselméleti szakközgazdász. A makro- és mezo-egysé­gek gazdálkodásának komplex tervezése elméleti alapjaira, a prognosztika és az operációkutatás fogalmába tartozó módszerek anyagára támaszkodik. 1/4. Információelméleti szakközgazdász. Olyan szaktudás meg­adására irányul, amelynek birtokában lehetővé válik a gazdasági rendszerek működésének a rendszerelmélet ­elemzés, technika, a kibernetika, az információ- és sza­bályozáselmélet, valamint az operációkutatás és számítás­technika eszközeivel történő vizsgálata. 1/5. Gazdaságszociológiai szakközgazdász. A gazdaságszocioló­gus képzés célja, hogy a gazdasági rendszerek társadalmi környezetének és belső társadalmának szociológiai, szo­ciálpszichológiai módszerekkel történő vizsgálatára, elemzésére képes szakközgazdászokat képezzen. II. Gazdasági szakértői szekció Célját A népgazdaság intenziv fejlődési szakasza által igényelt, konkrétan a minisztériumok és főhatóságok részéről megkívánt speciális közgazdasági szakismeretekkel, illetve interdiszcip­lináris ismeretekkel rendelkező szakemberek kiképzése. /Félté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom