Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1975. április 28. - 1. Javaslat egyetemi képzésünk fejlesztésének főbb irányaira / a tanárképzés korszerűsítése / - 2. Költségvetési beszámoló és az 1975. évi költségvetés irányelveinek megvitatása - 3. Poller Imre tanszékvezető docensi kinevezése ügyében állásfoglalás

'ír* -24László János: Több izben vett részt a koncepció vitájában. Meglepte a pesszimista hangulat a megoldás lehetőségét illetően. Ugy fogalmazódott meg sokak részéről, hogy nem tudjuk, mi a Minisztérium álláspontja, hogyan alakulnak a feltételek. Részben biztató választ kaptunk a Minisztérium részéről, de valóban jobb lenne pontosan tudni, mit kaphat az Egyetem, mert igaz, hogy számos területen feltételei vannak a t ovábbképé snek. A vita az altemációra összpontosult, pedig nemcsak erről van szó. A népgazdasági tervezés szakon a tantárgyi struktúrára is hangsulyat helyeztek és olyan jellegű, tárgyak beépítését tartják fontosnak, amelyeknek létrehozását meg tudják oldani. Ma is oktatunk tárgyakat, amelyeknek 95 ?£-ára szükség lesz. Önmagunkat becsülnénk te, ha azt mondanánk, nem tudjuk megoldani, hogy 3-4 év alatt létrejöjjenek a szükséges tárgyak. Nem akarja lebecsülni a problémákat, de véleménye szerint lehet és kell is e téren előrelépni. Elvben kell megegyezni az Egyetemi Tanács szintjén, mert enélkül nem lehet tovább hala.dni. Szabó elvtárs felvetette pol.gazd. szak esetleges létesítésének gondolatát; ezt a maga részéről is megfontolásra ajánlja. Gr o n d i József: Arra az aggályra szeretne válaszolni, amely ugy fogja fel az alapképzés erősítését, hogy ez a szakképzés halványítását jelentheti. A legdöntőbb, hogy ha az alapképzésre tesszük a hangsulyxt, a gyakorlat rendelkezik olyan sajátosságokkal, ami maradandó általánosabb vonásokkal bir és ideiglenes konkrét egyedi vonásokkal is. Ha egyetemi képzésről van sző, a. gyakorlat vonatkozásában is ^egszivlelendő, hogy a gyakorlatból azokra a mozzanatokra helyezzük a nagyobb sulysrt, amelyek átfogóbb jellegűek. A szakok jellege, alternációk ügye: ugy fogja fel, hogy az anyag túlhaladja a vagy ágazati, vagy funkcionális képzés dilemmáját és ennek szintézisére helyezi a hangsúlyt. Még ugy sem lehet feltenni a kérdést, hogy melyik a döntő. Ez az egyik lehetséges elvi alapállás. Ezzel van összefüggésben az alternáció olyan értelmezése, hogy ez szakágazat vagy sem. A szakágazatnak alapkritériuma, hogy egy meghatározott szaknak egyik alrendszeréhez kapcsolódjék. Itt nem erről van szó, hanem elvi különb séf van, az alternációk tára-vak rendszer&ét ielentik, egy—egy összefüggő pro KI émakxörben való elemzésre, elmélyedésre való készséget jelentenek. Egyetért azzal, amit Szarvas elvtárs mondott. Ez a két kulcskérdés olyan mozzanat, amely független attól, hogy 4 vagy 4.5 éves képzésről van szó, de természetesen jobban megvalósítható 4.5 éves képesben.