Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1975. április 28. - 1. Javaslat egyetemi képzésünk fejlesztésének főbb irányaira / a tanárképzés korszerűsítése / - 2. Költségvetési beszámoló és az 1975. évi költségvetés irányelveinek megvitatása - 3. Poller Imre tanszékvezető docensi kinevezése ügyében állásfoglalás
-11amelyek alap ián egyértelműen dönteni lehetne. A szocialista országok gyakorlata sem könnyíti meg a helyzetet, nagyon eltérő megoldások vannak, s nagyon kevés alapunk van azt mondani, hogy melyik jó vagy rosszabb. Az Egyetemen belül is eltérőek a vélemények, akkor is, ha az elmúlt hónapok vitái során bizonyos alapkérdésekben sűrűsödtek a megoldások. ftHfcá* Nehéz azért is állásfoglalni, mert bizonyos kérdésekhez személyes szempontok is fűződnek. Graramvölgyi elvtárs felszólalása sokat segített, egy sor információt nyújtott, másrészt néhány elvi kérdésben az állásfoglalás ki.alakit ás át megkönnyítette. Az egyik alapvető kérdés az, hogy szűkség van-e a st ruktura fejlesztésére vagy nincs szűkség. Véleménye szerint a legfontosabb a t ananyagok tartalmi fejlesztése, ezt kel" 1 előtérbe helyezni,minden tanszéknek van e téren feladata. Ugyanakkor hiba Tenne m o rnn^revi-f-eni az oktatási struktúrát. Vannak olyan elemek, ahol változtatás szükséges. Nem véletlen, hogy a szakszakágazati rendszer hosszú távon nem t artható fenn, hogy realitás a tantárgyi, szétaprózottság. Ezért alapvető, hogy csak annyit változtassunk, amennyire feltétlenül szűkség van. Nem lehet ugy oktatni, hogy állandóan változtatjuk a. struktúrát Az előterjesztésben megfogalmazott főbb célkitűzésekkel általában egjretért; a 16-17. oldalon szereplő elvekre gondol, és egyetért azzal az elvi alappal, hogy szakositá.si rendűnkben hosszabb távon is a funkcionális és ágazati szakosítás ésszerű kombinációjára kell épiteni. Az elképzeléseket irányoknak- kell tekinteni. Az elvek bizonyos kiegészitését, részben pontosítását szükségesnek tartja. Javasolja szerepeltetni az anyagban, hogy az oktatás és a gazdasági gyakorlat kapcsolatának biztosítása, erősítése igen fontos feladat. Ez szolid formában, érintőlegesen szerepel, ennek lényegesen nagyobb hangsulyst kell adni. Ez általános oktatáspolitikai törekvés, e téren még nagyon sok a teendő. Az anyag előzetes változatait sok helyen ugy értelmezték, hogy az Egyetem általános elméleti képzést ad, a főiskolák pedig a gyakorlatra képeznek. Ennek oktatási konzekvenciáit is le kell vonni. Az alternációs elvvel egyetért, járható ut, de nincs eléggé kidolgozva, erre mutatnak a feltett kérdések is. Az alternációs blokk funkciója még nincs kialakítva, hogyan néz ki nagyobb és kisebb szakoknál, egy-egy blokknél milyen tárgystruktura legyen, mi lesz a tartalma stb. Nem erőssége az anyagnak a jelenlegi helyzet elemzése, inkúbb csak utalásszerű. Nagyobb lenne a meggyőző erő, ha a jelenlegi oktatási struktura konkrét elemzése történne.
