Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-177tel meg tudom szavazni, mint olyanokat, amelyekre azt lehet mondani, hogy nem rejtenek magukban többségükben olyan veszélyt, ami azt jelenti, hogy a következő félévben vagy évben is elő kell venni, hogyha komolyan vesszük azokat a tartalmi munkálatokat, amelyek folynak. Visszatérve Kreskay elvtárs megjegyzésére: amit ő felvetett, az valóban kivanalom, de az nem igaz, hogy ebben semmi nincs. Tudom, le is van irva, meg is jelent valamilyen hozzáférhető alakban, hogy mely szaknak, szakágazatnak mi a követelménye. Leirtak ezt maguk a szaktanszékek. Mas kérdés, hogy jó volt vagy nem; akkor a legjobb tudásunk szerint hittük, hogy jó, vagy láttunk bizonyos hibakat. Azt mondtuk, hogy ezeket a követelményeket olyanoknak látjuk, amelyek figyelembe veszik a gyakorlati igényeket a kibocsátott hallgatókkal szemben. Ennek megfelelően kértük, hogy dolgozzak ki a tantargyak programját, és ezt is kidolgoztak, ezeket is olvastam többségükben. Voltak programegyeztetések is tantargyak között, napokig, hetekig vitatkoztunk rajta, külön bizottságokat küldtünk ki a kapcsolódások stb. egyeztetésére. A szamitástechnika képzésbe való beépítésének programját amel a Minisztériumban ás az Egyetemen is megtalálható mintegy 35 tagból álló, 4-5 albizottsaggal működő bizottság, készítette elő, és megint nem ugy, hogy csak a számítástechnika lebegett a szeme előtt, hanem tudta, hogy vannak módszertani, közgazdasági, világnézeti targyak is. De megnézték a szocialista országok egyetemeinek számítástechnika oktatását, a kapitalista országokét stb. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez abszolút ideális, de azért van az oktatast tartalmat körülhatároló, meghatarozó rendszer és arra épül egy forma-intézmény-módszer rendszer is aminek lehetnek ilyen-olyan hibái, de ha ez nem kitalálmány volt, hanem nagyon sok ember,egyetemen belüli ás kivüli, hosszú időn keresztül ezzel foglalkozott, akkor nem lehet gondolni egyet és azt mondani, hogy 5-6 mozzanatot előveszünk köztük fontosabbat és kevésbé fontosat, ás most döntünk olyan kérdésekben, hogy milyen óraszámban, melyik félévben oktassuk stb. Vegyék elő az Elvtarsak a II. évet. Abszolút egyetértek azzal az elvi alapallással, hogy az 1. éven az átmenetet meg kell oldani. En az átmenetet természetesen nemcsak az egyetemi munkamódszerek általános bevezetéseként tuoom felfogni, hanem ugy, ahogy azt a kérdésemben is mondtam, hogy az aktuális közgazdasagi kérdésekkel is találkozzon a hallgató, mert másképp semmi értelme nincs az l. óv végi szakositasnak, mert akkor nem tud megalapozottabban valasztani, mint ahogy ezelőtt valasztott, ha nincs alkalma, mégpedig a különböző közgazdasagi munka területekkel összefüggő kérdésekkel találkozni.