Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2
1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /
sr -53irjanak elő a vizsgákon, vagy a heti beszámolókon, hogy egy átlaghallgató kénytelen legyen bejönni a laborba, vagy otthon tanulni, vagy csoportokat alakitanak és angolul beszélnek. Tehát muszály legyen a diáknak rendszeresen készülni és igénybe venni bizonyos eszközöket. De az is lehet, ha a tanár vállalja, - de nem hiszem, hogy a maguk terhelése mellett meg lehet tenni,hogy fakultative egy nyelvórát tartanak nekik. De, ha igy már 27 órája van, /kötelező vagy egyéb fakultativvel együtt/, akkor nem lehet az indexbe fölvenni. Tehát lehet nyelvet tanitani, de nem szabad fölvenni az indexbe. A nyelvtanárnak meg az egyetemi vezetőségnek össze kellene fogni, hogy még a külker, szakon se legyen 27 óra betáblázva, hanem maradjunk a 24-nél, mert szerintem a fakultatiwal együtt sem szabad 27-nél följebb menni a párthatározat után. Előfordult már, hogy egy szak kialkudta, hogy neki nyelv kell, az egész szakra elrendeltük, /amikor rektorhelyettes voltak, a Pénzügy szakon/; három gyerek ambiciója mellett még ^ vagy húszat belekergetünk a kötelező nyelvórába. Ekkor a tanár alkalmazkodik a leggyengébbekhez, és az aki harcolt érte, nem tanul annyit, amennyit tanult volna egyébként. Én az önkéntesség hive vagyok. Van egy csomó olyan gyerek, aki nyelvre nem nagyon képes, viszont kitűnő szakember lesz belőle és a nyelv erőltetése közben nem tanulja a szakmát. Viszont a lehetőségeket tágitani kell. Az én nemzedékem nagyon jól tudja, hogy mit ér a nyelvtudás. Benne lennék abban is, hogy minden gyerek az első két évben csak nyelvet koncentráljon, de hát akkor 15o nyelvtanár kellene. Nem lehet az illúziókat összekeverni a valósággal. Szirbik elvtárs javaslatát, hogy két nyelvet lehet-e egyszerre venni, meg fogjuk nézni. A külker, közlekedés szakosoknál mi azt mondtuk, hogy másfél nyelv a kötelező, kivéve két szakágazaton. Egy nyelvből beszéljenek, egy nyelvből olvassanak. Az az érzésem, hogy ezt az erőt, amit igy nyerhettünk volna, a tanáraink nem szabadították fel arra, hogy más szakosok valamilyen nyelvből felfejlődjenek a beszédszintig.