Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2

1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /

-39Ha a mi kérésünk mo

cteljesü

l, akkor 48o + 88 éra lesz

. Nem arra akarok kitérni, hogy ez miből, hanem hogy e

lvi Indokai vannak a plusg_J^én;/nek. Ha az egyetemi oktatási struktura egésze nem teszi lehetővé ezt a "két koncentrált periódus + közbiíleő periódus" szisztémát, akkor mi igazodni tudunk és igazodnunk is kell az egyetemi képzés szerkezetének az egészéhez. A kérdés lényege, hogy a plusz jo

gosult-e

? Én azt hiszem igen. Ne felejtsük el, a nyelvoktatás megszervezésekor ez a 48o már egy csökkentett óraszám volt, a kollégák ki ic szemitották a csökkentés mértékét. Dr. Kolacock A

ndrás_ Közismert, hogy annak idején a koncentrációt jó módszernek tartottuk, ez a vélmény azóta sem változott, ugyanakkor azt sem tartom lényegtelen dolognak, hogy e jó módszer miként került bevezetésre és milyen lezáratlan vonatkozásai vannak. Azzal, hogy nyelvi koncentráció és egyéb koncentrációk is létrejöttek, alapjában egyetértünk. Nagyon hasznos dolog az, hogy most alkalom nyilik arra, hogy megbeszéljük , hogy hogyan csiszoljuk tovább a módszereket. Kezdjük a nyelvnél

; a számitás annak idején, ha jól emlékszem 1968-ban meg is győzőtt engem, de utána egyetem-szerte és nem utolsósorban a KISz szervezet körében jelentkezik egy társadalmi nyomás, hogy nem tartják kielégítőnek a szinttartást. Ha jól emlékszem Szanyi elvtárs 3, a KISz szervezet heti 4 órára tesz javaslatot. Most már én is ugy érzem, hogy a szinttartásra ez az idő nem elegendő,(nagyon sok irányú tapasztalat összegezése alapján). Nehéz helyzetben vagyunk. Van egy bizonyos óraszám, ami határozatilag rögzitett. Érzésem szerint legalább a nyelvigónyes szakokon ezt az igényt feltétlen ki kellene elégiteni. Több-féle alternativa lehet. Lehet ugy, hogy csak egy órát fogadunk el az igényből. Akkor is már heti kétszeri foglalkozást be lehetne ütemezni. Elképzelhetőnek tartom még azt is, hogy a 17 órát megvizsgáljuk és esetleg a 17 órából faragjunk le valahol, de őszintén szólva nem tartom istenkáromlásnak azt sem, hogy esetleg a 27 óra felé menjünk, tisztázva a körülményeket.