Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2

1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /

-17ülnök: Szerintem ne vitatkozzunk ezen tovább, azt javaslom, hogy az árképzés c. tárgyra vonatkozó bekezdést az előterjesztésből huzzuk ki ás ezt fi

&yelmen kivül hagyva teszem fel a kérdést, hogy egyetértenek-e a többi javaslattal, ami a 11. pontban szerepel. Határozat

: AZ Egyetemi lánacs a 11. pontban foglaltakat - az árképzés c. tárgyra vonatkozó bekezdés kivételével - elfogadja. Elnök: A 12. pontban foglaltakra nézve véleményem szerint nem kell, hogy döntsünk. x Javaslom, hogy a 13. pontban javasoltakat fogadjuk el és vegye f igyelembe Solymár elvtárs Szanyi elvtárs xiiegj egyzéseit a vizsgára vonatkozólag. a lo. oldal aljáig Határozat

: A Tanács a 13. pontból a lo. oldalon szereplő részt egyhangúlag elfogadja. Elnök: A 13. pontnak a 11. oldalon lévő részével kapcsolatban már voltak komoly ellenvélemények, A javaslat szerint maradjon a nyelvi óra 48o és kát nyelv ugyanugy ne legyen kötelező, kivéve a marketing szakágazatot, mint ahogy 1968 óta van. A nyelvtanárok számat jelentősen szaporitani nem tudjuk. A Rektori Tanácsban és a SÍE-ben is az volt az állaspontunk, hogy a perspektivikus koncepciónál a kát nyelv ügyét meg lehet vitatni, de a következő tanévre hagyjuk meg azt a rendszert, ami eddig volt 1968. óta. Itt is ez a javaslat van. Ezzel szemben merültek fel javaslatok, de eddig nem tették le az asztalra, hiába kértem, az évi munkaidő-alapot, hogyan néz ki angolból, oroszból, hogyan néz ki évfolyam szerint, intenziv, nem-intenziv, meghivott oktató stb. szempontjából, így nem lehet gazdálkodni, mert draga dolog a munkaioő alap. Ugy érzem, ha 8, 15 vagy 2o megtanul beszélni valamilyen nyelven, mint második nyelven, de ez egyben ugyanannyi ipar vagy agrar szakos, vagy népgazdasági szakos elől veszi el a nyelvészeti kapacitast, akkor ez egy rosszabb változat. Ha pedig azt mondják a nyelvészek, hogy még képesek ezen felül is ugyanannyit képezni más szakost, akkor azt mondom, kezeljék ezeket is egyenrangúként minden mas-szakossal és ha adott helyzetben jobbak, még azokból képezzenek többet, ha ezek a jobbak, akkor ezekből képezzenek többet. Tehát egyenlő feltételekkel inditani a külker-seket. Gyakorlatilag meg van engedve, hogy mindenki két nyelvet beszélő szinten tanuljon, ha ebbe. a versenybe és a kapacitásba belefér. Ez szerintem egy monopolista helyzet elleni védekezés. Nem lehet azzal érvelni, hogy azárt mennek oda, mert ott nyelvet