Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2

1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /

-18A többször emiitett 6. oldal aláhúzott részénél egy szónak a megváltoztatását javasolnám: "Javasoljuk továbbá, fogadja el mindazon helyett az alábbi..." Itt ui. ugy is értelmezhető, hogy egy kitöltetlen csekk, amivel később probléma lehet. B e r e i Andor: Az előterjesztéssel kapcsolatban 3 kérdéshez van megjegyzésem. Az első az, hogy jó volna, ha az előterjesztés és a javaslatok kritikusabban foglalkoznának a jelenlegi szak- és szakágazati oktatae alapvető problémájával, a tuldifí'erenciáltsággal, ami a hallgatók felé abban nyilvánul meg, hogy tul sok tantargyunk van, de a tul sok tantárgy tul sok túldimenzionált tananyagot tesz állitólag kötelezővé, ténylegesen e^ek ugy sem válnak kötelezővé, ás a tanulmányi fegyelmet ez nem mozditja elő, nem szólva arról, hogy ez a tul sok parhuzamos, egymassal ütköző, sokszor ellentmondásos taxaanyag külön gondot is okoz oktatóknak és hallgatókxxak. Vaxxxiak utalasok erre, főképp szó van a tantargyakxxak a koncentrációjárói, a szükséges ritkitásaról, pl. a 7., 8. oldalon, általanosabban kellene felvetni, xxem azárt, hogy ezt megoldjuk egyik napról a masikra, hanem hogy állandó gonuunk kell legyen. A tantargy-koncentrációval kapcsolatban van előrelépés, főképp a Kereskedelmi Karon, amit csak üdvözölni lehet. Ugyanakkor azonban jellemző a konzekvexicia hiányara, hogy a mefeőgazdasagi tárgyakkal kapcsolatban azt javasolják elfogadni a 9» oldalon, hogy legyen egy uj tárgy a mezőgazdasági ágazatok vertikális kapcsolatairól, szerintexu értelmetlenül, mert ez a mego^azdaság vállalati gazdaságtanának lehet egyik rásze és azt^niszem, hogy a szimuláció alkalmazása a mezőgazdaságban nem foglalható be valamelyik matematikai tárgyba. Úgyhogy azt hiszem, ebbexi a kát kérdésben a szátforgácsoltság, tuldifferenciáltsag jelenségének leküzdésében sokkal hatarozottabb állasfoglalas kellene. A máaik kérdés az óraszam emelést egyrészt és az óralatogatasok kötelezővé tétele. Szuhay elvtarssal értek egyet. Kötelezővé tenni az oralátogatast akkor lehet, ha ezt tényleg keresztül tudjuk vinni, xnert különben formálisan kötelezővé tenni bontja a fegyelxaet. Ugyanakkor azonban az óraszám exijelés helyett arra kell törekedrxi, hogy a me^lávo óraszámokat tartalmasabban és fegyelmezettebben töltsük ki. Ennek egyik módja, hogy kevesebb előadás, több kiscsoportos szeminárium ás gyakorlati foglalkozás legyen. libben megint jó volna, ha kicsit konkrétabb ás hatarozottabb lenne a szöveg. Ugyaxxakkor az órak fegyelmezett líitöltése, szemináriumoknak, gyakorlati foglalkozásoknak ah oktatók ás a hallgatók fegyelmének növelése sokkal produktívabba tehetné a jelenlegi óraszámokat is. A kötött órak bizonyos határig elexxgedhetetlexiek, de ezek szamát tulon-tul növelni annyit jelent,