Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. december 18. - 1. Pécsi Tagozat Karrá nyilvánítása - 2. Az Egyetem ösztöndíj-politikájának irányelvei - 3. Bel- és külföldi kapcsolatok, szocialista szerződések tejesítésének állása, további kapcsolatok lehetőségei / Információs anyag alapján / - 4. Egyebek - a./ javaslat a Tanácsülések idejének csökkentésére - b./ Válasz a KISZ VB interpellációjára /dr. Hoós István/

-2Vámosi Sándor; A VB hatarozata alapján került elhatározásra, hogy az Egyetemi lanács és a kari tanácsok tagjait informáljuk a PB állásfoglalásáról, amelyet a kádermunkával kapcsolatban alakitott ki. Röviden összefoglalva: A Politikai Bizottság 1967 májusban foglalkozott a kádermunka elvi kérdéseivel és ezt követően a kormány looi/68. sz. hatarozatával rögzítette a kadermunkával kapcsolatos eljarasoKat. Ezek bizonyos előirásokat fogalmaztak meg. Mindenekelőtt arról tájékoztatja a Tanácsot, hogy a PB milyen határozatokat hozott a helyi érvényesitéssel kapcsolatban. A partszervezet szerepét illetően: a személyzeti munkában a part általanos káderpolitikájának érvényesítését kell politikai eszközökkel elősegíteni. Ezen belül szűkebb terület: különböző párttestületek hatásköre, véleményezése konkrét káderkérdésekben. Kőnkért esetekben a pártszervek állasfoglalása kát tipusba foglalható: a PB un. hatásköri döntessel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bizonyos aái funkciókat csak a pártszervek állásfoglalasával egybehangzóan lehet betölteni. Ezeket a funkciókat hatasköri lista tartalmazza. A másik a véleményezési jogkör, amellyel az alapszervezetek rendelkeznek. Ebbe tartozó személyi kérdéseket el lehet döteni a pártszervezetek állásfoglalásával ellentétesen is, de ezt meg kell indokolni. A véleményezéssel kapcsolatos jogkör nem szűkíthető le a kinevezésekre. A párt véleményét figyelembe kell venni felmentéseknél, kitüntetéseknél, fegyelmi eljárásnál stb. Az illetékes pártszervezet véleményét mindig a döntésre jogosultaknak kell kérni, ez lehet az egyszemélyi felelős vezető, ill. testületek állásfoglalása esetében az előterjesztő felelős a vélemény kéréséért. A testületek elé személyi javaslatot vivők - rektor, dékánok vagy megbízottjuk - kéri a véleményt. De ezt a feladatot ki kell terjeszteni állami testületek tagjaira is, az Egyetemi l'anács ás a kari tanacsok tagjaitól is igényelni Kell, hogy amiicor személyi kérdésekben kezdeményeznek, előzetesen kérjék a pártszervek véleményét. Ezzel szemben felvethető, hogy a valasztasok során előterjesztenek egy javaslatot, de az ülésen ad hoc javaslatok is felmerülhetnek. A PB-nak az a véleménye, hogy egyes vezetői funkciók betöltésénél jarható ut a többalternativas rendszer is, de ez ne jelentse, hogy vannak hivatalos ás nem hivatalos jelöltek. Ilyenkor a választások előkészítésének időszaicaban azok a tanácstagok, akiknek konkrét javaslatuk van, illetve megismerik a választók véleményét, hozzák az illetékes partszervek tudomására. Ha ennek ellenére olyan javaslatok merülnek fel, hogy erre előzetesen nem volt mód, a testületekben el Kell halasztani a döntést. A hatásköri jogkörrel kapcsolatban: az Egyetemen a döntési mechanizmus olyan, hogy magaban foglalja annak lehetőságét, xhogy adott kérdésben a pártszervezet álláspontjával ellentétes döntés szülessék. Ezt tudomásul kell venni, de törekedni kell