Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

6 teljes egeszében az ösztöndíjasokra bizzák. Szerepeltek mint vizsgáztatók, sőt előfordult, hogy a gyakornok szigor­latoztatott. Bevonják őket a felvételi vizsgák lebonyolítá­sába is. írásbeli vizsgákon ellenőrök. Nem elvétett, hogy igen sok terjedelmes dolgozatot javittatnak velük. Eg/esek részére " humánus " szempontból mellékfoglalkozást biztosítottak, vagy egyéb kereseti lehetőséget engedélyeztek, pl. KK munkába vontak be ösztöndijasokat. Sok esetben túlzott a társadalmi igénybevételük is. A káderképzési, illetve továbbképzési tervele*. Célkitűzés, hogy két négy éves időszakra jelöljék meg az egyetemek minden egyes oktatojának képzési, továbbképzési feladatait. A tervek elkészítése többféle módon történik. A leggyakoribb, hogy az érdekeltek saját maguk készítették el egyéni tovább­képzési tervüket. Más helyeken a tanszékvezetője készítette el azt. Előfordult - de ritkábban -, hogy a tanszéki kollek­tívák közösen készítették el az érintett egyén tervét. Az egyéni terveket általában a tanszék, a társadalmi szervek képviselőinek, dékánnak, személyzeti vezetőnek a jelenlétében vitatták meg. Tanszéki értekezlet keretében sajnos ez nem vált rendszerré. Legcélravezetőbbnek a tanszékek elé állitott konkrét követel­ményekből, az oktató-nevelő, illetve kutatási feladatokból kiindulva dolgoztatták ki az egyéni terveket. Ezekben a következő szempontok dominálnak: Az oktatás korszerűsítésére való törekvés, tankönyvirási fela­datok, módszertani felkészülés, továbbképzési teendő, az ipari igények összehangolása az olctató munkával, országosan kiemelt kutatási tervek megoldására irányuló törekvés, ideológiai to­vábbképzés, politikai közéletbe való bekapcsolódás, egy nyelv aktiv elsajátítása, második nyelv passziv használatára való törekvés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom